Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete

A szatmári békekötés (1711) után III. Károly király (1711-1740) rendeletet adott ki a posták újjászervezésére. A tervezett postavonalak között volt a Bécs-Sopron-Kőszeg- Körmend, valamint a Körmend-Zágráb és Körmend-Eszék postavonal is. A tervezetnek megfelelően a postahálózat kiépült, azonban a kiépítés több évet vett igénybe.

A Bécs-Károlyváros postavonal postaállomásai voltak: Bécs, Hochau, Vimpác, Nagyhöflány, Sopron, Warendorf, Kőszeg, Szombathely, Körmend, Zalalövő, Kutas, Lendva, Csáktornya, Varasd, Osterlitz, Bellovár, Zágráb, Jestrovitz és Károlyváros.11 A Bécs-Pétervárad postavonal Körmendnél ágazott le a károlyvárosi postaútból, amelynek további állomásai voltak: Körmend, Zalaegerszeg, Hahót, Kanizsa, Berzence, Babocsa, Istvándi, Szigetvár, Pécs, Siklós, Baranyavár, Eszék, Vuko vár, Sottin, Bács, Scharengrad, Nestrin, Bavoster és Pétervárad.

Az 1723. évi nagyszombati Calendarium'11 2 felsorolja a Bécs és Zágráb, valamint a Körmend és Pétervárad között hetente egyszer közlekedő posta állomáshelyeit. Az 1748- ban Pozsonyban kiadott Európai postajog és posták13 című mű a működő postautakat, közöttük a Bécs-Zágráb postavonal állomásait ismerteti.

1714-ben a Sopron, Nagybarom, Körmend és Nagykanizsa felé eső posták a soproni, az Egerszeg, Hahót, Zalalövő, Lendva, Csáktornya, Varasd, Szentmárton, Bellovár és Zágráb felé eső posták a varasdi harmincadtól kapták fizetésüket. Kőszeg is a soproni harmincadtól kapta meg járandóságát.14

A postavonalakon leveleket szállítottak. A közönséges posta lovon vagy könnyű kocsin hetente egyszer, meghatározott napon és időben közlekedett. A sürgős küldeményeket a staféta szállította soron kívül. Az extraposta a postamester lován vagy kocsiján utasokat is szállított, ez azonban a postamester magánvállalkozása volt.

Mivel a postahálózat kiterjedése már nem tette lehetővé az egy központból való ellenőrzést, III. Károly király 1722-ben állami kezelésbe vette a postát az egész birodalom területén. A kiterjedt magyarországi postaintézet legnagyobb hivatalait közvetlen kincstári kezelés alá vették.

Főpostahivatalokat (postáé praefectoratus) hoztak létre, amely rangot a nagyobb lé- lekszámmal és jelentősebb infrastruktúrával rendelkező, illetve a fontos útvonalak mentén fekvő városok kapták meg. Ezek a következők voltak: Buda, Pozsony, Kassa, Temesvár, Zimony, Kőszeg, Varasd, Eszék és Erdélyben Nagyszeben. A főpostahivatalok a körzetükhöz tartozó többi postahivatal, postaállomás igazgatását is ellátták, továbbá feladatuk volt a hozzájuk beosztott postáknál a rendeletek végrehajtásának ellenőrzése és a posta zavartalan kijárásának biztosítása. A prefektúra élén a prefektus állt, akinek beosztottja az ellenőr (contraagens), a postai teendőket ellátó postatiszt (officiális) és a járulnok (practicans) volt. A szállítást biztosító lóváltó-állomást székhelyén a prefektus tartotta fenn. A nagyobb postákon állami alkalmazottak, a többi helyen szerződéses postamesterek kezelték a postát. A levélpostát a postalegény lóháton vagy levélszállító kocsin vitte

11 Munkás László: A királyi magyar posta története ¡528-1715. Budapest, 1911. Az Országos Iparegyesület kiadása. 228-229. p.

12 Calendarium Tymaviense. Nagyszombat, 1723.

13 Európai postajog és posták. Pozsony, 1748.

14 Munkás László: A királyi magyar posta története 1528-1715. Budapest, 1911. Az Országos Iparegyesület kiadása. 227-228. p.

78