Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Juhász Károly: Konténerközpontok Magyarországon
helyének közelében már több automata központ volt, akkor sok FUKR sávra volt szükség, ha kevés, akkor sok ULR-K sávra. Utóbbi esetben a forgalmat főleg a kezelők bonyolították le. A kereteken a páros sorszámú dugaszokba ULR-K sávokat helyeztek, de ha ezek fölöslegessé váltak, kivették, és a páratlanokba a szükséges FUKR sávokat helyezték el. Kisebb városokban9 elég volt egy konténer is, nagyobbakba10 11 kettőt rendeltek. Gödöllőn némi helyszíni átalakítás után három működött. A nagyvárosokban11 már volt automata központ, itt egy vagy több konténer növelte a kapacitást. Budapesten, a Dániel úton egymás mellett öt állt, de az egymás közötti forgalmat a városmajori anyaközpont bonyolította le. Miskolcon viszont hasonló telepítéssel az egymás közötti forgalmat FUR-FIR áramkörökkel oldották meg. A díjövezetek megállapítása Budapesten szükségtelen volt. Minden nem helyi hívás esetén az anyaközpont felől érkezett tarifa. Vidékre általában az összekötők helyére a Z- vel jelölt változat került, amely megoldotta a három díjöv beállítását. A Mobil 1000/GV beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A régebbi Nagyváros típust továbbra is ott használták, ahol nem volt szükség díjövezet-beállításra.12 Gond volt viszont a Vidék típussal, mert itt nem tudták bevezetni a távhívást. A posta több megoldást alkalmazott. Lecserélte a régit új típusúra, de a régit sem selejtezte le, hanem egy nagyobb városba vitte Nagyváros típusként. Ózdra egy külön konténert rendelt, csak csoportválasztó-fokozattal. Ajkán is hasonló megoldás volt, csak itt a csoportválasztó nem konténerben, hanem hagyományos épületben működött. Jászberényben helyszíni átalakítással tették lehetővé a távhívást. A konténerközpontokon az idők folyamán többféle átalakítást, módosítást hajtottak végre, ilyen volt például az átkötések egyszerűsítése, az ikresítés és az elektronizálás. A központokban az összes átkötési pont (GT egység) a klíma előtt volt, ami gyakran fölösleges kerülőkábelezést igényelt. Az egyszerűsítés során az átkötéseket a második soron kötötték át jóval rövidebb és egyszerűbb kábelezéssel. A konténerek névleges kapacitása 1000 külön vonalú állomás volt. Ezeket 20-as egységenként szabadon ikervonalakká alakíthatták. Az így kialakított ikresítés azonban csak külső vonal-megtakarítás volt, a központ kapacitását nem növelte. Mivel az összekötők és regiszterek ikerszámokra is alkalmasak voltak, helyszíni átalakítással 900 vonalat ik- resítettek, száz vonal külön vonalú maradt, tehát a konténer kapacitása 1900 állomás lett. Az ajtó fölé telepített számítógéppel és a regiszterbe szerelt panellel a konténer alkalmassá vált a számtárcsás készülékek mellett nyomógombos készülékek használatára is. A hívások forgalmi adatait a számítógép rekordok formájában gyűjtötte össze, ezáltal a telefonközpont mindenkiről bizonyítani tudta, hogy mikor hová, meddig, mennyiért, milyen áramkörök felhasználásával telefonált. A számláló jelfogók fölöslegessé váltak, a számlázási adatokat a számítógépből hívták le. Később a számítógép felhasználását a híváskategóriák módosítására is kiterjesztették. így a felügyeleti helyiségből vezérelve a számítógéprendszeren keresztül egy-egy előfizetőt ki tudtak zárni, például a nemzetközi forgalomból. 9 Például: Csongrád, Békés. 10 Például: Orosháza, Gyula, Pápa. 11 Például: Dunaújváros, Debrecen, Kecskemét. 12 Például: Budapest, Szeged. 59
