Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Csécs Teréz: Posták, postások és a Tudományos Gyűjtemény

Az előfizetők között 8 vidéki postamestert találunk, illetve közülük egy személy a postamester felesége, akik a posta „bérlői, tulajdonosai” voltak. Közülük a vadkerti postamester, Lukáts Antal... neve mellett 1821 és 1823 között az áll, hogy táblabíró. Fényes Elek munkájában a Pest vármegyei Vadkertnél írja, hogy van „postahivatal és váltás Izsák és Halas közt, (...) Fjöldes] Újra] a’b. Orczy nemzetség, de most Lukács úr tartja haszonbérbe, ki itt nagy gazdaságot folytat, sok juhot, marhát tenyészt, ’s ménest tart”.18

Szenicay (Szenitzei) Pál 1822-ben Paksi (Tolna vm.) köz földesúrként, 1823-tól pedig táblabíróként szerepel.19 „Paks magyar—német mjező] v [áros] a’ Duna jobb partján. (...) Van itt... 187 kézműves, 30 bolt, 22 dunamalom, 2 rév, nagy vendégfogadó, postahivatal. (...) Igen számos közbirtokosok bírják. ”20 Szinnyei József gyűjteményes munkájában ismertet egy Szeniczei Pált, életrajzi adatokat nem közöl. „Munkája: Eine Síimmé aus Ungarn. Die ungarische Akademie und mein Encyclopadisches Manuscript: »Kurz.e Andeutungenfür menschliches Leben, oderAllerhandfür Jedermann.« Hamburg, 1832. ”21 A közlemény alapján csak feltételezhetjük, hogy esetleg ugyanarról a személyről van szó.

Simándon (Arad vm.) Edelspacher (Gyoroki) János volt a postamester. „Oláh Mezőváros Arad Várm., földes Urai Edelspacher és Csernovics urak” - úja Vályi András a településről 1799-ben, ő postáról még nem tud. „Népes település több derék urasági épületekkel, postatisztséggel, s váltással Arad és N. Zerind közt... F[öldes] U[rai] többen” - olvashatjuk Fényes Elek 1839-ben kiadott munkájában a mezővárosról.22

Chinorányi Boldisár postamesternek 1818 és 1827 között egy év (1821) kihagyással járt egy vagy két példány a Tudományos Gyűjteményből, majd 1835 és 1837 között a Zala vármegyei előfizetők névsorában szerepelt tábla- és főszolgabíróként, közelebbit itt nem tudunk meg róla. Ellenben Nagy Iván a családdal kapcsolatban azt írja, hogy címerükben postakürt található. „A család tagjai - úgy látszik — mint postamesterek tettek az államnak szolgálatot, arra vonatkozhat a czimerbeli posta-trombita is. 1810-1844-ben Chinorányi Boldizsár nagy-kanizsai postamester. ” A Zala vármegyei Nagykanizsa mezővárosról Fényes Elek írja: „Ezen város igen élénk; mert Pest és Horvát ország, ismét Bécs és Slavonia, Bosnyák országok közt feküdvén, kereskedése nagy fontosságú. ” Talál- tatik itt több intézmény közt egy postahivatal is.23

Jánosi János települése, Dunakeszi (Pest vm.) „magyar f[alu] Pesthez 1 postaállás- nyira, a váczi országúiban",24

18 Vadkert: Érsekvadkert (Nógrád, Révai ír postát, Fényes Eelek nem) vagy Soltvadkert (Pest vm. - Révai nem ír postát, viszont szerinte korábban ez volt Vadkert; Fényes Elek szerint itt volt posta), Nagy Iván ír egy Lukács családról, amely „Nógrád megyébe is elterjedt” Fényes Elek: Magyarország családai. Pest, 1860. Ráth Mór, 2. kötet. 454. p.

19 Ld. még: Vályi András, III. 6. Paksnak az „ Uraságnak lakó helyén kívül postája is vagyon

20 Fényes Elek i. m. 1. kötet. 306-307. p.

21 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. Steiner-Télfy, Budapest, 1907. Homyánszky. (repr. 1980-1981.) 713. hasáb.

22 Vályi András, III. 260. Simánd (Arad vm.). A többi településről, illetve postahivataláról nem ír; Fényes Elek i. m. 4. kötet. 461. p.

23 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1858. 33. p.; illetve Fényes E. i. m. 1. kötet. 475-746. p.

24 Fényes Elek i. m. 2. kötet. 425. p.

212