Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Kovács Adrienn: Zeppelinek a légiposta szolgálatában
négy évvel később az LZ 13 Hansa léghajó az első nemzetközi repülésénél dán bélyegekkel bérmentesített küldeményeket szállított Koppenhágába. A ledobott zsákon szereplő kiegészítő megjegyzés szerint a megtaláló feladata az volt, hogy a csomagot átadja a Boden-tó hajóposta-szolgálatának. Ugyanehhez a léghajóhoz kapcsolódó érdekesség, hogy fedélzetén vezették be kísérleti jelleggel először, nem hivatalosan a „Luftpost Hansa” alkalmi bélyegzést. Fedélzeti postahivatal beállítása A szórványos utak után 1912-ben postai kisegítő-állomást állítottak fel, első ízben 1912. július 17-én az LZ Viktória Luise fedélzetén. Ehhez az úthoz kötődik az a postai levelezőlap, melyet Zeppelin gróf küldött a postavezérigazgatónak, s melyben leírja, miért tartja nélkülözhetetlennek a jövőben a léghajókkal történő postai szállítást. Úgy véli, a léghajóknak ott veszik majd nagy hasznát, ahol más jellegű közlekedés nem lehetséges: pl. jéggel borított folyók felett, az útvonalaktól távol eső települések esetében, továbbá háborúban vagy természeti katasztrófában megsérült közlekedési útvonalak pótlásánál. A Viktória Luise küldeményeit - melyeket „ Luftpost Zeppelin-Schijf Viktória Luise ” ovális bélyegzővel pecsételtek le - a már ismert fekete-fehér-piros szalaggal megjelölt zsákban dobták ki, a megtalálónak szóló üzenettel együtt. A megtaláló szíves segítségéért 50 pfennig jutalomban részesült. 1912-től mind szorosabbá vált a postaszolgálat és a léghajózás kapcsolata. Sor került például az LZ Schwaben léghajó első légipostái útjára, mely „Képeslapok hete” néven vonult be a német postatörténetbe. Az eseményre egy Darmstadtban tartott jótékonysági rendezvény keretén belül került sor; a csomagot a léghajóra szállították, lebélyegezték, és a kívánt gyűjtőhelyre szállították. Az 1914-re kiépült menetrendszerű, békés léghajózásnak a háború kitörése vetett véget. A háború előtt szolgáló léghajók 1588 útjuk alatt összesen 172 500 km-t tettek meg a levegőben 10 197 utast szállítva fedélzetükön. Az I. világháború alatt a meglévő léghajókat a hadsereg és a tengerészet vette át, és még további 100-at építtetett hadászati célokra. A léghajókat elsősorban felderítésre és teherszállításra használták. Az I. világháború után A háború után az újonnan épített léghajókat - többek között az LZ 120 Bodensee - először 1919-ben rendszeresítették postai szállításra. Hagyományosan 1919. február 5-ét tartják a német légiposta születésnapjának, ezen a napon nyílt meg ugyanis a Berlin- Weimar légi útvonal. A szolgáltatás 1922. augusztus l-jével került törvényi szabályozás alá, mely naptól a Légiközlekedési Vállalat általános szállítási kötelezettséget vállalt a postai küldeményekre. Az LZ 120 Bodensee léghajó a hónap minden napján pontban 9 órakor szállt fel Friedrichshafenből postai küldeményekkel a fedélzetén. Délután 3 órakor érkezett Berlinbe, ahonnan másnap reggel 9-kor indult vissza, hogy délután 3 órára ismét Friedrichshafenbe érjen. Akkoriban ez egyedülállóan gyors és megbízható légi szállításnak számított, melyhez hasonló nem működött sehol máshol a világon. Ez a rendszeresen 190
