Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Szabó Jenő: Postásábrázolások a világ bélyegein
Az ábrázolás típusa szerint: festmény; metszet, grafika (korabeli); gyermekrajz; szobor, dombormű, cégér.7 Földrajzi hely szerint: kontinens, ország, illetve önálló kibocsátó régió8, kapcsolódó ország; nem saját országbeli postás ábrázolása. Bélyegfajták szerint: levélbélyeg, csomagbélyeg, portóbélyeg, automatabélyeg. Bizonyosan lehetne még apróbb szegmensekre darabolni az anyagot, azonban a hétköznapi használhatóság nem enged ennél többet, s talán még a fentieken is tömöríteni célszerű. Az alább következő számokhoz ugyancsak elkel némi tájékoztatás a gyűjtőmunka menetéről, amiből érthető lesz, miért nincsenek egyes vonatkozásokban kőbe vésett, változ- hatatlan adataink. A gyűjtés a Michel-katalógusból országonként történt. Minden gyanús bélyeget lajstromoztunk, majd a bőséges listával irány a kiállítóterem, ahol összevetettük a kis feketefehér képet a színes valósággal. Sokszor a tárló előtt nagyítóval vizsgálva derült ki, a katalógus motívumleírása ugyan nem utalt postai munkát végző jelenlétére, ám mégis találni rajta ilyen személyt. A szkenneléssel tovább nagyított képen pedig a néző számára még világosabban látható lesz. Máskor pedig a sejtésünk cáfolatával szembesültünk: a bélyegen látható alakok nem postások, hanem például ügyfelek egy postán. A szükséges bélyegeket azután - a fél évszázados technikai színvonal miatt komoly fizikai teljesítményt igénylő erőfeszítéssel - kivettük (mindig csak annyit, amennyi a kavarodás veszélye és a kiállítóterem rendeltetésszerű használatának akadályozása nélkül lehetséges) a tárlókból, majd a szkennelés után visszahelyeztük, s újabb adag kivételével folytattuk. Meglehetős lassúsággal halad így a munka, főleg azért, mert a gyűjtést végző egyedül nem serénykedhet, az adott gyűjteményrész felelőse is jelen kell legyen, s csak a közreműködésével vehető ki minden egyes példány. Mivel a teremben a legtöbb országból az 1980-as évek végéig megjelent bélyegek láthatók, az utolsó évtized, de nem egy országnál 20 évnél is hosszabb periódus kibocsátásait megint más körülmények közt tárolva, a gyűjtemény tárból kellett kibányászni, és szintén a fent vázolt szakaszos módszerrel szkennelni.9 Idáig eljutva egy-egy ország bélyegállományának átrostálásával derült fény a hiányzó darabokra, s ha a törzskönyvek is igazolják, hogy azokat hiába keresnénk a múzeumban, akkor kaphatunk csak végleges számot arra vonatkozóan, mennyi lesz látható a ténylegesen létező postásábrázolások közül a mi CD-nken. A képrögzítés egyébként tif formátumban, 300 dpi felbontásban készül. Tehát a munka jelen állása szerint, amikor is a katalógusból történő kigyűjtés végére értünk mind az öt kontinensen, és a szkennelés Európa után részben az óceániai anyagnál is megtörtént, az alábbi részeredményekről számolhatunk be. 199 olyan szuverén országról, egykori gyarmatról vagy más jogállású kibocsátóról van tudomásunk, amely a fentebb értelmezett módon postást ábrázolt bélyegen - földrészenként a következő megoszlásban: Európa - 39 ország - 573 bélyeg, ebből 534 szkennelve. A fennmaradó hányad nincs meg a múzeumnak. Óceánia - 20 ország, illetve 7 A bélyegtervező önálló grafikai alkotását nem vesszük külön kategóriának, mert az összes többiben is legalább részben közreműködött ily módon. 8 Azonos bélyegképet kibocsátó több ország esetén. 9 Az csak hab a tortán, hogy a jelzett időhatár utolsó, nagyjából öt esztendeje még a gyűjteménytáron belül is más elrendezésben található, mint az előző évek termése, s így nehezebben föllelhető. 104
