Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2001

Kisfaludi Júlia: Az 1838. évi egyenruha-rendelet

Belehrung über die Behandlung der lackir- ten Filzhüte, um deren Dauerhaftigkeit und Schönheit lange zu erhalten. Um den Glanz und die Dauerhaftigkeit der lackirten Filz­hüte, welche selbst bei schlechtem Wetter ununterbrochen getragen bedeutend längere Zeit als die gewöhnlichen Hüte ausdauem, zu erhalten, hat das Ausklopfen, Ausbiegeln, Zusammendrücken derselben und das Dar­aufsetzen ganz zu unterbleiben, indem da­durch der Lack Schaden leidet, und die Hüte sodann einem schnellen Verderben unterlie­gen. Wird der Hut naß, mit Staub bedeckt, oder erhält derselbe andere Schmutzflecke, so ist ein Stück Waschleder von einem alten Beinkleide, oder einem Handschuhe, in Er­manglung dessen aber ein altes Schnupftuch, oder sonst ein glattes Lein- oder Baumwol­lenzeug, welches jedoch keine scharfe Stel­len haben darf, indem diese den Lack aufrit­zen, zu nehmen, um damit den Regen, Staub oder sonstigen Schmutzflecke, aber etwas feucht abzuwischen. Wenn der Hut an der Stirne drückt, oder derselbe zu wenig oval rund ist, so ist er mit der Randseite in die Nähe eines warmen Ofens so lange zu stel­len, bis er warm wird, worauf eine gewöhn­liche hölzerne Hutspange darein zu spreit- zen ist. Im Sommer kann dies in der Son­nenwärme geschehen. Uebrigens find diese Hüte nicht im Stalle, sondern an einem trok- kenen Orte aufzubewahren. Javallatok a lakkozott filckalap kezelésé­re, hogy tartósságát és szépségét sokáig megőrizze. Azért, hogy a lakkozott filcka­lap, amelyet rossz időben folyamatosan hordanak, hosszabb ideig kitartson, mint a hétköznapi kalap, fényét és tartósságát megőrizze, óvni kell a kiporolástól, vasa­lástól, összenyomástól, és attól, hogy va­lamit ráhelyezzenek, mert ezáltal a lakk kárt szenved, és a kalap gyorsan tönkre­megy. Ha a kalap nedves lesz, por lepi be, vagy másféle szennyeződés éri, akkor fog­junk egy darab mosóbőrt8 egy régi nad­rágból vagy kesztyűből - ezek hiányában egy régi zsebkendőt, egy puha len- vagy gyapjúanyagot, amelynek azonban nem lehet kemény része, ami a lakkot felkar­colhatná -, hogy azt enyhén benedvesítve az esővizet, a port, az egyéb szennyező­dést letörülhessük. Ha a kalap a homlok­nál nyomna, vagy karimája egy kicsit ová­lis lenne, akkor helyezzük egy meleg kály­ha közelébe annyi időre, amíg felmeleg­szik, s ezután egy közönséges faabronccsal tágítsuk ki. Nyáron mindezt a nap melegé­ben is elvégezhetjük. Egyébiránt ezeket a kalapokat ne az istállóban, hanem száraz helyiségben tároljuk. 8 Szarvasbőrt. A Postamúzeum 90.14.1-2. leltári számú (katalógus 42. tétel) egyenruháját, amely egy fekete frakkszabású rövid posztókabátból - sárgás piros hajtókával és mandzsettával -, valamint egy fekete háromszögletű, széles ezüstpaszományos posztókalapból áll, egyen­ruha- és textilgyűjteményünk legrégibb darabjaként tartjuk számon. Származásáról nem tudunk semmit, de azt igen, hogy az 1896. évi millenniumi kiállítás postapavilonjában már bemutatták. A millenniumi kiállításról készült nagyszabású mű9 nyolcadik kötetében olvashatók a postapavilonról, a postáról, a távírdáról és a távbeszélőről szóló tanulmányok. Az illuszt­9 Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Budapest, 1897-1898. Pesti Kőnyomda-Részvény-Társaság. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom