Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2001
Halász Alexandra: Dokumentumok a korai magyar bélyeghamisításokról
vélbélyegek hamisítása tárgyában kelt, egy ilyen szakvélemény. Már csak cikornyás stílusa miatt is megérdemli, hogy teljes egészében idézzem. „A folyó évi június hó 23-án 17 902. szám alatt kelt felhívásra a közölt minták vissza- zárása mellett van szerencséje aláirt igazgatóságnak tiszteletteljesen jelenteni, miszerint a fenti magas rendeletekben körülirt levéljegy-hamisítások megakadályozása céljából lehetne ugyan a levéljegyeket akképp előállítani, hogy a mostani színek helyett illő festék vétetnék alkalmazásba - vagy pedig a mostani papír vastagabbal cseréltessék fel. Ez utóbbi esetben a szétvágott bélyegrészek összeillesztése mindenesetre szembetűnőbb lenne, mindazonáltal sem ezt, sem az előbbi módszer kivitelét tisztelettel aláirt igazgatóság nem ajánlhatja azért, mert az illő festék eredeti színét legfeljebb csak két hétig tartja meg, a vastagabb papírra gyártott levéljegyek pedig, mint ezt már a gyakorlat is bizonyítja, a levélborítékokról könnyen leperegnek. Ennélfogva s mivel a levéljegyek előállítási technikáját akképp berendezni, hogy azáltal az ilyféle hamisításoknak eleje vétetnék, nem lehet, tisztelettel aláírt igazgatóság is azon meggyőződésének bátorkodik kifejezést adni, miszerint a Nagyméltóságú Minisztériumnak a postahivatalokhoz intézett azon bölcs rendeletének pontos keresztülvitele által, hogy a levéljegyek mindig az alsó felén betűztesse- nek át, az államkincstár érdeke e tekintetben teljesen meg lesz védve. Budapesten, 1881. július hó 25. A Magyar kir. Államnyomda igazgatósága. Péchy Imre igazgató. ” „Budapesten megvizsgáltatott” bélyeghamisítványok 130
