Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2001
Kolossváry Endre–Balla Pál: Beszámolójelentés
A vezetékek részben a föld alatt, részben pedig támszerkezetek segélyével a levegőben vezettetnek. A föld alatti vezetés, vagyis a kábelek alkalmazása mindenütt mindinkább tért hódít s a kettőshuzalú berendezéseknél nemcsak a külső befolyások folytán fellépő zavarok kiküszöbölése, hanem a beszélgetés jóságának szempontjából is felette kívánatos, holott az egyhuzalú berendezéseknél, az ezen berendezéseknél alkalmazandó kábelek elektromos tulajdonságai következtében, nem szolgál az üzem jóságának előnyére. A légvezetékek építési rendszere nagyjában megfelel a mi rendszerünknek, s semmi olyast nem mutat, mely akár az anyagok minősége, akár kivitel tekintetében építési rendszerünk megváltoztatását indokolná. A kábelek fektetésénél kétféle rendszer van alkalmazásban. Az egyik rendszernél, mely Németországban van alkalmazásban, az egy irányban fektetett kábelek közös, keresztirányban osztatlan vascsövekben vannak elhelyezve. A másik rendszernél pedig, mely rendszer a svéd, norvég és dán berendezéseknél van használatban, az egy irányban fektetett kábelek közös, éspedig cementcsatomában vannak ugyan szintén elhelyezve, de a csatornában minden egyes kábel számára válaszfalakkal elkülönített külön hely van készítve. Mindkét rendszer szerint láttunk megépített hálózatokat, sőt mindkét rendszernél alkalmunk volt a kábelek behúzását is munka közben tanulmányozni. A szerzett tapasztalatok alapján mondhatjuk, hogy a svéd rendszer a német rendszernél minden tekintetben előnyösebb. Ugyanis közös, vagyis osztatlan cső használata esetén a behúzandó kábel és az egymás felett hullámosán fekvő - és nem sima felületű -, már behúzott kábelek között fellépő nagymérvű súrlódás következtében a behúzáshoz szükséges nagy erő a kábeleket túlságosan igénybe veszi, s a kábeleket - azok megsérülésének elkerülése céljából - okvetlenül vasburkolattal kell ellátni. Ezen vasburkolat azonban a kábelek beszerzési költségét, a behúzásnál legyőzendő nagy erő s vigyázat pedig a fektetés költségét lényegesen növeli. Hátránya továbbá ezen rendszernek, hogy a már behúzott kábelek, ha azok hasznavehetetlenek lesznek, nem cserélhetők ki, végül hogy nagyobb érszámmal bíró kábelek nagy súlyuk s ennek következtében a behúzásnál fellépő túlságos 3 az 1909. évi átszervezést követően a Kereskedelemügyi Minisztérium V. szakosztályának műszaki ügyosztálya vezetőjeként tevékenykedett. 1919-től helyettes államtitkár, majd ugyanezen év végétől a postavezérigazgató állandó helyettese. 1938-ban a Kereskedelemügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként és a posta helyettes vezérigazgatójaként halt meg. 3 Bállá Pál (1864—?): Helyettes államtitkár. Ő is 1887-ben kezdett a Magyar Királyi Postánál dolgozni. Főleg távbeszélő és villamos világítási ügyekkel foglalkozott. Főmérnökként a Fürdő és Szerecsen utcai távbeszélőközpont építési és szerelési munkáit irányította. 1897-től az újonnan felállított Budapesti Magyar. Királyi Távbeszélőhálózat Igazgatóságának vezetője. 1904-ben a javítóműhely tervezésével és a tanonciskola szervezésével bízták meg. 1907-ben megnyitotta a javítóműhelyt, és megírta a tanonciskola szabályzatát. 1919-től a Posta Központi Anyagraktára és Készülék-javítóműhelyének műszaki főigazgatója. 1920- tól a Budapesti Távíró- és Távbeszélő Igazgatóság vezetője az 1926-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ekkor helyettes államtitkári címet kapott. 10 éven keresztül a telefonbérleti vállalat ellenőrző tagja, majd a budapesti közúti villamosvasút átalakító, valamint a földalatti villamos építési bizottság tagja volt. 3 Báró Dániel Ernő (1843-1923): Konzervatív politikus, miniszter. 1870-től Deák-párti, 1875-től aTorontál vármegyei választókerületek szabadelvű párti képviselője; pártjának pénzügyi és gazdasági szakértője, délvidéki ármentesítési és vasútügyekkel foglalkozott. 1895. január 15-től 1899. február 26-ig a Bánffy- kormány kereskedelmi minisztere; munkássága alatt fejezték be a Vaskapu szabályozását. Jelentős szerepe volt a millenáris ünnepségek rendezésében. 1906-tól 1910-ig főrendházi tag, 1910-ben nemzeti munkapárti porgrammal ismét képviselővé választották. 99
