Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Postamúzeumi gyűjtemények - Beszédes Ernő: Távbeszélő-történeti gyűjtemény
lékeknél a mikrofonok a készülékek dobozára épültek, amelyekre a hangrezgések összpontosítása érdekében tölcsért szereltek. Ilyenek voltak a Solid-Back-, a Berliner-, a Deckert és Homolka-féle mikrofonok. Az asztali készülékek kézibeszélőiben a Telefongyárban gyártott egy- és hatkamrás, majd az osztott-kamrás egységes (CB 24) és a Standard új típusú (LB 37, CB 35) dobozmikrofonokat használtak. Ezekből a mikrofontípusokból 13 darab található a gyűjteményünkben. Az LB és CB fali készülékeknél nyeles vagy más néven kanálhallgatót (84.86.0.) alkalmaztak. A hallgató mágnesét az első időben bőrből készült burkolattal látták el, amely a későbbi fából készült burkolathoz hasonlóan a hallgató nyelét is alkotta. A távbeszélőgyűjteményben 23 db kanálhallgatót őrzünk. A jó kezelhetőség érdekében a mikrofont és a hallgatót a kézibeszélőbe (84.83.0.) építették. A kézibeszélők (az LB és CB 24-es kivételével) cserélhető fém- és bakelitházas hallgatóval, valamint dobozmikrofonnal voltak ellátva. A gyűjteményben 12 db CB 24 és régebbi típusú tölcséres kézibeszélő, 20-20 db ezek utánzatai, 14 db CB 35 típusú bakelitből, 6 db CB 667 műanyagból, 3 db CB 555 bakelitből készült kézibeszélő található. Olyan helyeken, ahol a beszélgetés ideje alatt a kézre munkavégzés (kapcsolás, vizsgálat) miatt szükség van, fejhallgatót (84.87.0.), mellbeszélőt (84.95.0.) és a fejbeszélő különböző típusait használták. Gyűjteményünk 8 db hallgatót (Ader-féle, Pony-Crown, gyűrű-mágneses), 5 db mellbeszélőt és 8 db fejbeszélőt tart nyílván. A távbeszélő-technikában a hívás jelzésére optikai és akusztikus jelzőket használnak. Akusztikus jelzők az egyenáramú és váltakozó áramú csengők. Mindkét típus elektromágneses elven működő szerkezet. Gyűjteményünkben 15 db egyenáramú csengő, zümmer (84.77.0.) és 35 db váltakozó áramú csengő és készülékcsengő (84.122.0.) található. Az induktor(84.110.0.) kézzel hajtott váltakozó áramú generátor, amely központba építve a hívott állomás csengőjének megszólaltatására szolgál, míg készülékbe építve a központ jelzőberendezésének (hívójelfogó) működtetését biztosítja. Induktorból 7 darabot őrzünk. Csengető feszültség nemcsak induktorral állítható elő. Központoknál egyenáramú telepek által működtetett vibrátorokkal (84.219.0.), csengető generátorral (92.90.0.) és csengető egységgel (84.130.0.). Gyűjteményünkben csengető vibrátorból és csengető generátorból 2-2, csengető egységből 3 db található. Az automata átkapcsoló (84.70.0.) egy rugócsoport kombinációja (érintkezők), amely arra szolgál, hogy a készülék áramköreit meghatározott rendszerben kapcsolja. LB I és LB 37 készülékhez 1-1 automata átkapcsolóval rendelkezünk. A hívómű (84.67.0.) vagy számtárcsa a központ gépeit vezérli. A magyar készülékekben a Siemens, Standard, Ericsson, Svéd-féle CB 55 és CB 67, valamint a Mechanikai Művek (MM) által gyártott számtárcsákat használták. Gyűjteményünkben 12 db különböző típusú számtárcsa található. Az indukciós tekercs (84.66.0.) a mikrofon- és a hallgatóáramkör elválasztására szolgál. Gyűjteményünkben 3 darab található. A távbeszélő-készülékek között az elsők az LB falra szerelhető, fából készült, burával ellátott készülékek voltak. A berendezéseket aTeirich (84.01.0.), az Ericsson Villamossági Rt. (84.03.0.), EggerésTársa (84.324.0), Deckert és Homolka (84.327.0.), az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest (84.337.0) cégek gyártották és forgalmazták. Gyűjteményünk 18 db LB fali készüléket őriz. 57
