Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Tanulmányok és különfélék - Pataki Klára: A múzeumok kiállításai és vendégei az alapítvány első tíz évében

Nagyon tetszenek viszont azok a gondosan megrajzolt nevek, mondatok, amelyekkel sok kisiskolás számol be néha első, néha már ismételt múzeumlátogatásának élményeiről. Kiállításaink ismeretterjesztő munkáját dicséri az a sok vendég, aki örömmel nyugtázza, mi mindent tudott meg a kiállításból. A véleményekből kiderül az is, milyen tárgyak, berendezések és szemléltető eszközök nyerik meg a legtöbb látogató tetszését. Például népszerűek a térképek, maguk a hangulatot árasztó épületeink és belső tereik az odaillő enteriőrökkel, a korabeli munkaeszközök, a régi érmék stb. Különös öröm, ha valamilyen meglepő bejegyzéssel találkozom. Ilyen az a néhány kottafejből álló üzenet, amelyből - hála a Kodály-módszernek és énektanáraimnak - le tudtam szolmizálni egy Kodály mű dallamát. Ez a vendégünk így küldte a „szabad Ma­gyarországnak” üdvözletét, szeretetét országunk iránt. Vajon hol és mikor találkozott ezzel a zenével, hol szerette meg olyannyira, hogy Ópusztaszeren erre a zenei élményére emlékezve fejezte ki érzéseit? Meghatóan kedvesek a messziről érkezett magyar vendégek sorai is, köztük sokan ajándéknak tekintik, hogy eljöhettek. Éppen ilyen értékesek számunkra a hajdani magyar és külföldi postások és a többi szakmabeli elismerő, örömteli üzenetei és jókívánságai. Ők személyes élményeikre emlékezhetnek ismét látva a hajdani munkaeszközöket, sora­ikból valahogy érezhető egy nagy családhoz, a postához való tartozás országhatárokat is átlépő meghittsége és otthonossága. Érdekes a sok japán, héber, arab írásjel, tartalmukat sokszor latin betűs angol, francia nyelvre is lefordítják vendégeink. Érzékelhetően évről évre több külföldi vendégünk van. Jártak nálunk Alaszkából és a Kanári szigetekről, Koreából és az Arab Emírségekből, a Dél-afrikai Köztársaságból és Írországból. Örülök, hogy egyre többen érkeznek a szom­szédos országokból is. Ellátogatott hozzánk több híres külföldi intézmény, egyetem mun­katársa, természetesen sok hazai egyesület, oktatási és művelődési intézmény tagjait is szép számmal megtaláljuk vendégeink sorában. Kiállításaink legyenek tehát mindig olyanok, hogy még a legtávolabbról jött vendégek is úgy érezzék, hogy - akár a szűkre szabott - magyarországi látogatásuk idejéből megér­te fölkeresni ezeket! Megszívleljük az olyan javaslatokat, amelyek a múzeumlátogatások kellemesebbé, tar­talmasabbá tételét célozzák, vagy valamilyen hiányosságra hívják föl figyelmünket. Már a legtöbb helyen angol és német nyelvű tájékoztatókat is rendszeresítettünk, rendezvé­nyeinkről, és az alapítvány valamennyi múzeumáról, kiállítóhelyéről széles körben adunk hírt. Ügyelünk arra, hogy a vendégek által használható - éppen ezért népszerű - készülé­kek mindig üzemképesek legyenek. A vendégek és a vélemények Örömmel állapítható meg, hogy a vendégkönyvi beírások zöme elismerést, tetszést, köszö­netét fejez ki; dicsekvésnek tűnne azonban, ha ezekből arányuknak megfelelően sokat idéz­nék e beszámolóban. Többnyire olyan bejegyzéseket választottam, már csak teijedelmi okok­ból is, amelyek akár a következő rész címéül is szolgálhatnának tömörségük, frappáns mon­danivalójuk okán, vagy pedig jól szemléltetik vendégeink és vélekedéseik sokféleségét.- Olyan jó postát és távközlést kívánunk, amilyen ez a múzeum! 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom