Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Tanulmányok és különfélék - Dr. Suba János: Budapesti csata
1945. január 22. hétfő Reggel a szokatlan csendet erős becsapódások zaja váltja fel. Csak úgy remeg az óvóhely. Utána erős légi tevékenység kezdődik. Szünet nélkül jönnek a gépek. Géppuskáznak és szórják a bombát. Ma megint nem lehet kimerészkedni. Közben jelentik, hogy a Tárnok- kábel elszakadt. Ebéd után leszólnak, hogy nehéz kábel29 érkezett. Pápa és Weininger felmennek bekötni, közben állandó a légi tevékenység. Nagyon aggódom értük. Egymás után hozzák le a sebesülteket. Most leszólnak a csendőrökért30, hogy készüljenek fel járőrbe.31 Állítólag a közeli padlásokról partizánok tüzeltek az itteni alakulatokra.32 Később a járőr visszajött eredmény nélkül. Este az óvóhelyen orvosi vizsgálatot tartanak különös tekintettel a fenyegető tífuszjárványra. Sajnos több megvizsgáltnál találtak tetveket, ami tudvalévőleg terjeszti a betegséget. Én szégyenkezve állok oda négyhete hordott ingemmel. Nem irigylem azt a katonaorvost sem, aki a levetett fehérneműt erős villanylámpa mellett aprólékosan átböngészi tetvek után kutatva. Hála Istennek azon kívül, hogy koszos az ingem, nem találnak semmi nyomot, ami állatkákra engedne következtetni. Megkönnyebbülten öltözöm fel, és még gyakoribb tisztálkodásra teszek fogadalmat. Később megpróbálunk az óvóhelyre rádiót szerelni, de igen csekély eredménnyel. Csak apró hangfoszlányokat sikerül az éterből elfogni. Pedig igen nagy a vágy bennünk, hogy valamiképpen híreket kapjunk a külvilágból. 29 Nehéz kábel, valószínűleg a 39/41 M. több erű nehézvezetékről van szó, amelynek gumiszigetelését PVC-re cserélték, némi módosítással a mai napig használják. A nehézvezetékről bővebben Vörös Béla: A magyar hadsereg távbeszélő eszközei. III. rész. Haditechnika 1999/1. szám. 62-65. p. 30 Csendőr: a közbiztonsági és belső szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett országos őrtestület, a Magyar Királyi Csendőrség tagja. Tevékenységét vidéken fejtette ki, városokban a rendőrség volt illetékes. A közbiztonsági szolgálat az állam-, a köz-, az igazságügyi rendészeti és karhatalmi szolgálatot foglalta magába. A csendőrség feladata: kijelölt működési területén a személy- és vagyonbiztonság megóvása, a közbéke és a közrend fenntartása, a törvények és rendeletek megszegésének megakadályozása, az ezek ellen vétők kinyomozása és az illetékes hatóságoknak való átadása. A csendőrséget helyi rendészeti ügyekben csak a csendőrfelügyelő és a községi közegek támogatására használhatták fel. A csendőrség egyenruhája, fegyverzete honvédségi volt, kisebb eltérésekkel és a csendőrség saját jelzéseivel. Kettős alárendeltségben (Belügy- és Honvédelmi Minisztérium) működött. Központi vezetésre, országos szervekre és területi alakulatokra tagozódott. Teljes létszáma 12 000-ről a II. világháború végéig 14 000-re emelkedett, a tisztek száma a lehetséges 600 helyett 450 körül mozgott. A Szálasi-kormány a csendőrség minden egységét harcba vetette. Az elfoglalt területek őrseiből és alakulataiból újabb zászlóaljakat szerveztek, amelyeket beékeltek a Honvédség egységei közé, vagy átadtak német kötelékeknek. Ezek az alakulatok azonban nem képviselték az elnevezésükkel arányban álló katonai erőt, felmorzsolódtak, és hadifogságba kerültek. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a csendőrséget - mint testületet és intézményt - megszüntette. A csendőrségben szolgált személyeket elbocsátották, és igazolási eljárás alá vonhatták. A csendőrség feladatait a Magyar Allamrendőrség vette át a belügyminiszter felügyelete alatt. A hadifogságból hazaszállított és az önként hazatelepülő csendőröket a határon letartóztatták, internálták, egy részüket népbíróság elé állították. 31 Járőr: különféle felderítő, biztosító és őrzési feladatok elvégzésére kikülönített, néhány főtől szakasz erőig terjedő csoport. Feladatát megadott körzetben, illetve menetvonalon hajtja végre gyalog vagy járművön. A rendvédelemben rendeltetése: a felderítés, meghatározott irányok és terepszakaszok zárása, biztosítása, tiltó és korlátozó rendszabályok betartásának biztosítása, menekülő bűnözők elfogása stb. A csendőr (rendvédelem) szolgálatának ellátása folyamán figyelést, felderítést, igazoltatást, elfogást, előállítást foganatosíthat, ereje két fő. Feladatát járőrözéssel hajtja végre. 32 Az áttekinthetetlen terep és a polgári lakosság közegében folyó harc természetesen a partizántaktikának is kedvezett, ezért mindkét fél civil ruhás csoportokat dobott át a másik oldalra. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Budapest, 1998. 142. p. 186
