Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Tanulmányok és különfélék - Dr. Suba János: Budapesti csata

1944. december 30.

Reggel Kopácsy elindult a Krisztinába élelemért. Fenn vagyunk a gépteremben. Tíz óra után megkezdődött az eddig legerősebb pergőtűz.12 Állandó a morajlás. A géptermi ablakok felőli udvar és épület több találatot kapott. Az erős deszkákkal berakott ablakokat a légnyomás bevágta, repeszek röpködnek a teremben. Kivárunk egy rövid szünetet, és megpróbálunk lefutni az óvóhelyre. Elég kockázatos az ügy, mert kb. 40 métert kell a nyílt udvaron áthaladni. Alig érünk le az óvóhelyi lépcső aljára, irtózatos dörrenést hallunk. A falak megremegnek. Ez közeli találat volt. Később, amikor fel merészkedünk, látjuk, hogy pont a bejárat fölé csapott egy akna. A mellette lévő konyhában minden összedőlt. A bejárat fölött a fal leszakadt. Romokon keresztül lehet csak közlekedni. A régi szép Belügyminisztérium épülete13 siralmas látványt nyújt. Ablaküveg nincs sehol, a tetőről a cserepek hiányoznak. A falak megrongálva, és az udvar, ahol azelőtt hangversenyeket tartottak, most fel van forgatva. Katonai autók, szekerek, kidobált holmik szerte- széjjel. Összeszorul az ember szíve ennyi rombolás láttán.

Pápa Sándor átszalad a központba. Az üzem megy. A Krisztina nem jelentkezik. Úgy látszik, ők is az óvóhelyen ülnek. Dél felé megjött Kopácsy. Szalonnát, zsírt, cukrot és cigarettát hozott. Jó lesz takarékoskodni, mert úgy látszik, egyre súlyosabb a helyzet, és esetleg hosszabb ideig is elmaradhat az utánpótlás. Kopácsy elmegy. 12 órakor megérkezik a mobil egy gépkezelővel. Pápa nekiáll az üzembe helyezésnek. Közben Flanck főmérnök ideszól, hogy az élelmezésünkről a 101-es vegyes híradózászlóalj14 gondoskodik. A Szín12 Pergőtűz: a tüzérségi tűz egyik fajtája, a tűz időbeliségére utal. A saját rohamozó csapatok arcvonala előtt állandó mélységű, összefüggő mozgó tűzfüggöny létrehozása több egymás mögött lévő terepszakaszra való egyidejű tüzeléssel, valamint a tűzfüggöny folyamatos fenntartása a roham ütemének megfelelő tűz- áthelyezésekkel. A rohamozó saját csapatok tüzérségi támogatásának leghatékonyabb módszere.

13 A kormányzati negyed a világháború előtt a Várban volt. A Belügyminisztérium épülete a várhegy északi részén, a volt helyőrségi templom már lebombázott és lebontott épülete mellett emelkedett. Kettős homlokzatával a párhuzamosan futó Úri és Országház utcákra néző épületkomplexum az Úri utca 47., 49., 51., 53. számú, épületekkel beépített terjedelmes ingatlantömböt foglalta magába. Különböző korszakokban, egymástól meglehetősen elütő jellegű épületekből tevődött össze. Négy épületrészre oszlott: 1. a szorosabb értelemben vett belügyminisztériumi épület, amely a helyőrségi templomtól az Országház utca 28, illetve az Úri utca 49. számú épületig terjedt, és az Országház u. 30-32 és az Úri u. 51-53. számú épületekkel az épülettömb északi felét ölelte fel. A második épületrész - az egykori klarisszák rendháza - az előzőhöz csatlakozva az Úri u. 49. és Országház u. 28. számú épületeket foglalta magába, amelyek egy tágas, mind a négy oldalán beépített és mindkét utcára nyíló udvart zártak körül. A 3. és a 4. épületrészt - egy-egy kisebb egyemeletes épület - az Országház u. 26. és az Úri u. 47. alkotta, amelyek a második épületrész déli szárnyához csatlakoztak. Az épületről bővebben Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története. Tanulmányok Budapest múltjából. VI. Bp. 1938. 16-61. p. Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái. 10. Szerk.: Német Károly-Bodó Jusztin.

14 101. vegyes híradózászlóalj: a híradócsapatok a hírrendszer kiépítését és üzemeltetését biztosító katonai szervezetek voltak. Feladatuk a II. világháború során a magasabb parancsnokságok között, azoktól a beosztott parancsnokságokig lefelé, valamint a csapattest-parancsnokságoktól alárendeltjeik felé a híradó- eszközök (rádióállomások, géptávírók, vezetési vonalak) telepítése, üzemeltetése és karbantartása, volt. A hadosztályok és ennél nagyobb kötelékek (hadtest, hadsereg) szervezetébe 1-1 híradózászlóalj tartozott. Rajtuk kívül - mint Fővezérség (Főparancsnokság) közvetlen, s a hadműveleti területre elvonuló hadseregek közvetlen híradózászlóaljait felállító alakulat - létezett még a 101. gépkocsizó híradóezred 2 híradóosztállyal. Az ezredet (zászlóaljat) alkotó századok lehettek: könnyűvezetékes híradó-, vegyes (vezetékes és rádiós, fogatolt és gépkocsizó) híradó-, központ, rádiós, nehézvezetékes, híradóépítő, rádiófelderítő, rádióhírszerző, lehallgató és postaszemélyzeti századok. A 101. vegyes híradózászlóalj, amely a gyűrűbe szorult, az I. hadtest parancsnoksága alá tartozott.

176