Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Tanulmányok és különfélék - Dr. Suba János: Budapesti csata
elővettem az ebben az időben vezetett naplómat, és magam is meglepődve olvastam az akkor írt sorokat. Az objektív tények feljegyzése mellett sok olyan szubjektív, lelki és idegi átélés is szerepel benne, ami rávilágít egyrészt a szolgálati fegyelem, másrészt az egyéni problémák összehangolására, a szakma szeretetére, amiket az a kis kollektíva - ki erősebb, ki gyengébb hozzáállással - végül is teljesített. A napló nem előírt szolgálati feljegyzéseket tartalmaz. Teljesen magán jellegű. Mégis most, amikor úgy hírlik, a Várközpontból múzeumot akarnak csinálni, úgy érzem, hogy talán az illetékesek között akad, aki szívesen elolvasná, hogy mi mindennek kellett ahhoz történnie, hogy ez megvalósulhasson. A napló eredeti példányát most is őrzöm, bár helyenként alig olvasható. Ezért szántam rá magam, hogy lemásolom. 1944. december 24. Otthon feleségem a kislányommal a városba ment, hogy egy kis húst szerezzen az ünnepekre. Váratlanul légitámadás5 érte a fővárost. Feleségemék még nincsenek itthon, vajon találtak-e jó óvóhelyet.6 Én lázban sürgölődöm, hogy a karácsonyfát hamar elkészítsem, mert rossz sejtelmeim vannak. Vége a légitámadásnak7, de van valami a levegőben. Szokatlanul erős csatazaj hallható Budakeszi felől. Siessünk a karácsonyfával! Szerencsére úgysincs szaloncukor, csak a díszeket kell felrakni. 5 Légitámadás: a légierő pilóta által vezetett repülőeszközeinek az ellenség katonai és polgári célpontjai pusztítását célzó tervszerű és összehangolt tevékenység. Ez lehet tömeges és összpontosított. A tömeges légitámadásnál a rendelkezésre álló repülők egészét egy időben vetik be az ellenség ellen. Az összpontosított légitámadásnál az erőkifejtést meghatározott szempontok alapján kiválasztott célpontok pusztítására összpontosítják. 6 Óvóhely: az erődítési építmények egyik fajtája, amely a harctevékenység alatt fokozza a személyi állomány, a polgári lakosság védettségét az ellenség pusztító eszközeinek hatásaival, valamint az időjárás viszontagságaival szemben. Rendeltetésük szerint megkülönböztetünk munkát, pihenést, egészségügyi ellátást (kórház) és különleges célokat szolgáló óvóhelyeket. Ezek méretükben, belső berendezésükben különbözhetnek egymástól. Védőképességük szerint lehetnek könnyű és nehéz típusúak. A könnyű típusú óvóhelyek védelmet nyújtanak közepes tüzérségi lövedékek közvetlen találata ellen, a vegyi és bakteriológiai fegyverek, valamint a gyújtófegyverek ellen. A nehéz óvóhelyek a felsoroltakon kívül védelmet nyújtanak a nehéz tüzérségi lövedékek ellen. Az óvóhely a beépítettség módja szerint föld feletti, részben földben ágyazott és föld alatti lehet. Az óvóhelyeket ellátják légmentesen záródó ajtókkal, előtérrel, szűrő- és szellőző-berendezésekkel, WC-vel és kályhákkal. Belső berendezésüket rendeltetésüknek megfelelően alakítják ki. 7 Légiriadó: légi riasztási jelzés. A lakosság figyelmeztetését és tájékoztatását szolgáló műsorszóró rádiókkal, szirénákkal, szükségriasztó-eszközökkel sugárzott jelzések a várható ellenséges légitámadásról. Magyarországon 1939. augusztus 23-tól két jelzés volt érvényben: a Légvédelmi riadó! és a Légi veszély elmúlt! 1944. március 15-től a Honvédelmi Minisztérium módosította a légi riasztás jelzéseit, s továbbiakat vezetett be. Ezeket az országos légvédelmi parancsnok rendelte el. A Budapest-I. rádió bejelentette: Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk! A továbbiakban csak magyar és német légvédelmi, légoltalmi közleményeket, illetve légi riasztási jelzéseket sugárzott. A szirénákat és a szükségriasztó-eszközöket a légvédelmi és légoltalmi rendszer útján működtették. Amikor a támadókötelék 150 kilométerre megközelítette Magyarország légi riasztási körzeteinek egyikén Légi veszély! Légi veszély! jelzés hangzott el a körzet megnevezésével (például Kanizsa! Zala! Veszprém!), illetve szirénával félperces egyenletes búgó hang. Amikor a kötelék 15 perc távolságra ért, elrendelték a légvédelmi riadót. A háromszor félperces üvöltő szirénahangra (félperces szünetekkel) a kijelölt felderítő- és őrszemélyzet kivételével mindenkinek óvóhelyre kellett vonulnia. A támadást követően adták a Légiriadó elmúlt! jelzést szirénával, kétszer félperces egyenletes búgó hanggal. Amikor a kötelék végleg elhagyta a légteret, a Légi veszély elmúlt! jelzést sugározta a rádió. Ha 3 repülőgépnél kevesebb közelítette meg a körzetet, a Zavarórepülés! jelzést sugározták szirénajel nélkül. Ennek elhangzásakor a hadiüzemekben tilos volt a munkát leállítani. 174
