Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Nikodém Gabriella: Bélyeggyártási technológiák és a nyomóeszköztár

területén is érvényes osztrák bélyegek, hírlap- és hírlapilleték-bélyegek, de így készült az 1867-es kiadás is, melyet magyar megrendelésre még Bécsben állítottak elő. Az 1871-es Kő- és réznyomatost, valamint a szintén réznyomású 1874-es és 1881-es Színesszámú krajcáros sorokat pedig az 1888-as Feketeszámú krajcárosoktól hosszú éveken keresztül követték a könyvnyomással előállított bélyegek. Magasnyomású eljárásról van szó, ami azt jelenti, hogy a nyomóeszközön a festéket felvevő és azt a papírra átnyomó részek a lemez felületéből kidomborodnak. Első lépésként az eredeti dúc, az úgynevezett patrica készül el, amelynek anyaga általában nagyon kemény fém, leginkább acél. Ebbe vésik a negatív állású bélyegrajzot, amelyet kétféle eljárással sokszorosítanak. A korábbi, kezdetlegesebb módszer, az ún. stereotip sokszorosítás, mely­nek során az eredeti dúcot valamilyen lágyabb fémbe, általában rézbe préselik. Ezzel létre­jön a patrica eredetihez képest fordított állású lenyomata, a matrica. Ebbe annyiszor önte­1921/25. Koronás madonna könyv-nyomásához használt nyomódúc 1868. Hírlapbélyeg fából készült kliséje nek betűólmot, ahány nyomódúcra a nyomó­lemez előállításához szükség van. Ezzel az eljárással sokszorosították például az 1888- as Feketeszámú krajcáros kiadás nyomódú­cait. Ugyanezeknek a bélyegeknek az 1889- ben gyártott példányaihoz azonban már elekt- rotíp, vagyis galvanoplasztikai úton állítot­tak elő nyomólemezt. Az eljárás azon az elven alapul, hogy az elektromos áram a fémsók oldatából a ne­gatív póluson kiválasztja a színfémet. Ha tehát a patricát fémsóoldatba helyezik, az elektromos áram hatására az oldatból kivá­ló fém egyre vastagabb rétegben vonja be a formát, és lemezt képez rajta. Ez a gal- vánlemez, melynek belső oldalát matricá­nak használják. Érdekes, hogy ezen eljárás segítségével még viszonylag lágy anyago­kat is használhattak patricaként, mint pél­dául a bevezetőben már említett és itt be­mutatott fa klisét, melyet grafitporral tettek vezetővé. Természetesen ez utóbbi módszerrel jobb minőségű nyomólemezek előállítására nyílt lehetőség, hiszen a vonalak vékonyabbak, élesebbek, hibátlanabbak, mint a stereotip sokszorosítás esetében, nem beszélve a fo­lyamat termelékenységéről, gyorsaságáról. Ennek köszönhető, hogy a ritka kivételek­től eltekintve - mint pl. az 1919-es Magyar tanácsköztársasági arcképek vagy az 1920- as Hadifogoly sorok - ez a technológia 1924­158

Next

/
Oldalképek
Tartalom