Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Angyal Erzsébet: A magyar bélyeggrafika és a grafikai gyűjtemény
Bélyegrajz a kivitelezéssel kapcsolatos utasításokkal maradnak, de amelyek a kiviteli rajzok többségén megtalálhatók: a tervező vagy nyomdai szakemberek megjegyzései és utasításai a gyártással kapcsolatban, a posta által felkért személyek és intézmények szakvéleménye a bélyegképről, a megrendelő imprimálása. Vázlat vagy kiviteli rajz? Első olvasatra feleslegesnek tűnhet a kérdés, azt hihetnénk, hogy a tervrajz és a kész bélyeg összehasonlításával a válasz egyszerűen megadható. Számításba kell azonban vennünk,hogy a bélyeggel teljesen azonos tervrajzot csak kivételes esetben találunk, hiszen több olyan nyomdai beavatkozás lehetséges, ami a rajzhoz képest változást hoz. Ezért a bélyeghez leginkább hasonlító változatot tekintjük a kiviteli rajznak, ezen vagy ennek borítólapján található az imprimálás is.7 Van olyan bélyeg is, melynek gyártásánál a nyomda egy tervrajzot a bélyeg képi részéhez használt, egy másikat az elrendezéshez és feliratokhoz.8 A bélyeggel való összehasonlítás más módon is zavarba hozhat. Az 1918-as Károly- Zita elnevezésű, két bélyegből álló sorhoz a beküldött pályamunkák közül 88 vázlat van gyűjteményünkben, köztük több két bélyegképpel is. A két bélyegképhez összesen 4 db kiviteli (?) rajz tartozik Földes Imrétől. Kidolgozottságuk, technikájuk (tusrajzok) azonos. A Zita királynét ábrázoló bélyegkép esetében egyértelmű, melyik rajzot tekintette gyűjteménykezelő elődöm, tévesen, kiviteli rajznak. A Károly-bélyegek esetében nagyon alapos tanulmányozásra van szükség, csak a vésetjavítások kutatóinak gyakorlott szeme 7 Hacsak a nyomdai munka során el nem kallódott. 8 Például a 4093. számú bélyeget Oláh György tervrajzának és Saphier Herbert fotójának együttes felhasználásával készítették. 152
