Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Angyal Erzsébet: A magyar bélyeggrafika és a grafikai gyűjtemény
írásai ugyanott, Gönczi Gebhardt Tibor, Dudás László vagy Kass János bélyegtervezői tevékenységét bemutató írások a Magyar iparművészet utóbbi számaiban. Az a tény is fontos, hogy a jelentősebb bélyegtervező grafikusokat a korábbi kiadású lexikonokkal szemben már számon tartja a Kortárs magyar művészeti lexikon.2 A bélyegtervezők megismertetéséhez hozzájárult a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Bélyegmúzeum kiállítás-sorozata is. Mit kell még tudnia egy bélyegtervező grafikusnak azon túl, amit a grafikusművészek tudnak? Egyáltalán művész vagy mesterember-e? Hogyan tudja megteremteni az egyensúlyt a megadott téma, a kötelezően hangsúlyozandó részletek, a tiltott és kötelező motívumok, nem egyszer a segítségül vagy korlátozásként kézbe kapott képi forrás felhasználása, a kötött, szinte parányi méret, a kiválasztott nyomtatási eljárás, a színek választásának esetenkénti megkötése, a feliratok mennyisége, mérete, tipográfiája között? Ha sikeresen, akkor bélyegszerű, egyúttal művészi kisgrafika születik, ha nem jön létre az egyensúly, a bélyeg mérsékelten alkalmas alapfunkciójának ellátására, vagy esztétikuma szenved csorbát. A bélyegnek gyakran emlegetett másodlagos funkciója az országimázs-teremtés. Minthogy a bélyegkiadás állami monopólium, a bélyeg milyensége, a bélyegkép által sugallt szellemiségnek hasonulnia kell a hivatalosan elfogadott normákhoz. Ez jelenik meg a megrendelő megkötéseiben, a pályaművek kiválasztásában, talán még a pályázatra felkért grafikusok személyében is. A sok kötöttség miatt csak a legmarkánsabb művészek egyénisége tud átütni az alkotásokon. Szerencsére erre sok magyar bélyeg szolgál példaként. Helbing Ferenc, Tóth Gyula, Légrády Sándor, Nagy Zoltán bélyegeit ránézésre nevesíteni lehet. Pregnáns ellenpélda viszont az 1945-ös Vértanúk bélyegsor, amelynek nyolc eltérő bélyegképű címletéről alig mondanánk meg, hogy hét különböző tervező munkája. Itt minden bizonnyal, mint más esetekben is, a túl részletes előírás uniformizálta a bélyegeket. Arra is van példa, hogy a tervező túlzott szabadságot kap bizonyos kérdések eldöntésében, így fordulhat elő, hogy a használhatóságot kockáztató méretű vagy az érvénytelenítés nyomát nem mutató sötét színű lesz a bélyeg. Egy-egy bélyeg kibocsátását megelőzően a posta általában több 2 Legalábbis az eddig megjelent I. kötet. ? 945. Vértanúk bélyegsor 149
