Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998

Kisfaludi Júlia: Új időszaki kiállításunk: 1848-as levelek

a közúti szállításra vonatkozó „ársza­bással”. Megszaporodtak a rablások, a szállítmányok késtek, vagy az ellenség kezére kerültek. Jellasic hadainak be­törésekor gyakori volt, hogy a járatot elfogták. így történt ez 1848. október 1-jén a pesti szekérposta-hivatal által feladott, Pozsonyba címzett küldemény esetében is. Gróf Széchenyi István előbb a köz­lekedési bizottmány elnökeként, majd mint a felelős magyar kormány közle­kedési minisztere a postaúthálózat mi­nőségével kapcsolatos panaszokat megkísérelte orvosolni. Utóda a mi­niszteri székben Csány László volt. Az 1848-as magyar szabadságharc története a karlóca környéki szerb fel­kelők fegyveres harcának kirobbaná­sától (1848. június 12.) a komáromi vár kiürítéséig (1849. október 2.) hadtör­ténelmi események sorozata, amelyben a tábori posták kiemelkedő szerepet töltöttek be (159-189). Szállítási útvonalaikkal a hadi eseményekhez alkalmazkodtak, biztosították a hadvezetés és a kormány levelezésé­nek továbbítását. A tábori postahivatalok a meglévő postai összeköttetésekhez csatlakoz­tak: Bicske a Bicske-Bia-Buda tábori sebesposta-vonalon (1848. december); Újfalu Vác és Bag között (1849. január 12.); Törökszentmiklós a Szolnok-Törökszentmiklós-Deb- recen tábori postavonal állomásaként (1849. májustól decemberig); Ónod a Miskolc- Ónod-Debrecen vonalon és a Debrecen-Pest tábori posta összeköttetésben. A tábori sebesposta a bőrzsákba elhelyezett levélnyalábokat „tábori sebesposta szállít­mányív’’ és „térítvények” kíséretében továbbította. Az átvételt ezen vagy külön „ mégis- mervényen ” igazolták. Az érkezett, valamint továbbított küldeményeket külön naplóba jegyezték fel. A tábori sebesposta szállította küldemények címzettjei és küldői nevét átte­kintve megállapítható, hogy a posta valóban a hadsereg és a kormány közötti levelezés, a rendelkezések gyors végrehajtásának biztosítása érdekében működött. A hivatalos küldemények és sürgönyök továbbítását a tábori futárok is segítették. Az előfogatokat az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke rendelete alapján vehették igény­be. A hivatalos küldeményeket sürgős, sietős, sietve megjegyzéssel jelölték és legtöbb­ször postahivatali bélyegzővel látták el. Kossuth Lajos Szemere Bertalannak írt, Heves megye Nagy Kun kerület, Bihar megye és Erdély kormánybiztosa részére kiadott rendel­kezésében ez áll: „Önöknek meghagyom, hogy fiitárok számára a Pest-Erdély útvonal kebelökbeli állomások álladalmi költségen előfogatokat tartassanak, mellynek a rendes fizetés, ha számla lesz használtatnának és minden nap kiszolgáltassák, s mellyek senki Faragott kapudísz a nagykanizsai postaépületről 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom