Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Lukács Klára: Kossuth Lajos postajegye
Lukács Klára Kossuth Lajos postajegye Bélyegmúzeumunk egyik legbecsesebb darabja a múlt század egyik különleges relikviája, a magyar postai értékjegy legelső tervezete. 1848-ban a Kossuth-bankó megjelenésének közelében született meg. A feltételezések szerint Than Mórt a postajegy megrajzolásához Länderer Lajoshoz küldték, aki a bankjegyek készítésével foglalkozott. Itt a Bankjegynyomdában készítették elő az első magyar postajegyet. „ Than Mór postajegy-terve- zete titokzatos körülmények között került érdeklődésünkbe. 74 évig senki sem hall felőle semmit, 95 évig pedig látni sem lehetett a rajz eredetijét. Az első közlés 1924. július 15-én jelent meg róla névtelenül „ Kossuth postajegy tervezete” címmel Jászai Emánuel János folyóiratában, a Magyar Levélbélyegben, hogy postajegyet Kossuth szándékozott kiadni, és Than Mórral készíttette a rajzot 1848. június 3-án. Jászai a postajegyhez szerencsés örökség révén jutott. (Urschitz Jakab unokáját vette feleségül. Urschitz Jakab 1848-ban a bankjegynyomda főgépmestere volt, követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre, onnan pedig Aradra, mindvégig gyártva a vörös hasú bankjegyeket.) Jászai a jó üzlet reményében hajlandó volt átadni a Than- tervet a Bélyegmúzeumnak 10 000 pengő ellenértékű bélyegért cserébe. Más források szerint a kívánt összeg még magasabbra rúgott, hiszen már addig is közel háromezer pengő nyereségre tett szert a tervezettel, amikor több ezer példányban lekicsinyítette és sokszorosította azt „Kossuth bélyeg” elnevezéssel a gyűjtők Than Ma postajegy-tervezete számára. A családi kincset megengedte tanulmányozni, hiszen bizonyítani kellett a lap korabeliségét, eredetiségét, azt, hogy valóban a Bankjegynyomdában készült-e, illetve Kossuthnak mennyiben volt köze hozzá. Hitelt érdemlő bizonyíték azonban erre a megbízásra vonatkozó ügyiratra nem került elő. Alábbiakban álljon itt néhány részlet a vizsgálat során tett feljegyzésekből: „Ha a kétforintos Kossuth-bankóval összevetjük, akkor az azzal való testvéri viszony le nem tagadható. A postajegy-tervezet címerpajzsa valamivel nyúlánkabb, és itt-ott rajzbéli eltérés is van rajta. Síkba foglalt és térbeli hatású elemek váltakoznak alkotásán. A groteszk betűk egyenesen ízlése ellen valók lehettek. A jobboldali szélrajzon olyan Bodoni-féle betűtípust hoz javaslatba, aminők a magyar bankjegyeken is szerepelnek. Sokat mondanak a baloldali szélrajzok. A tollat tisztító vonalhuzigálások mellett sokféle »műhely-jegyzet« bukkan fel, mely arról tájékoztat, hogy mi minden járt a fiatal művészfejében, mikor postajegyét elkészítette. 1 1 Bélyegmúzeum okmánytára. 30.273-30.283. 96
