Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Kovács Gergelyné: Baross Gábor történelmi emlékezete
számára 1986-ban egy 8 oldalas ajánlást készített. Megindokolta, hogy a történelmi változásokban a lehetséges jövő számára, milyen tanúságokkal szolgálhat, ha ismerjük Baross Gábor cselekedeteit. Mint annyi más, az archívumlétesítés is terv maradt csupán. Baross Gábor emlékezetét a hivatalos történészek és hivatásos történetírók munkáiban egyaránt szegényes hely illeti meg. Nincs még egy Baross Gáborhoz hasonlóan sikeres történelmi személyiség, akit az összefoglaló történeti munkák olyan nagyfokú közönyben részesítenének, mint őt. Gratz Gusztáv 1934-ben megjelent kétkötetes, „A dualizmus kora ” című műve név- és tárgymutatójában Baross Gábor kereskedelmi miniszter (1848-1892) címszó alatt négy oldalszámjelzetet találunk. Az adott helyeken az alábbiakat:- I. kötet 144. oldal: Mint új emberek foglalnak helyet a képviselőházban a szabadelvű párt padjain három későbbi kereskedelmi miniszter: Baross Gábor, Hieronymi Károly és Hegedűs Sándor ...- I. kötet 159. oldal: A szabadelvű párt régi korifeusainak legnagyobb része ... így Szlávy, Bittó, Ghyczy, Gorove, Kerkapoly, Pauler, Tóth Vilmos, Baross Gábor...- I. kötet 250. oldal: Április 9-én Wekerle Sándor vette át a pénzügyi, Szilágyi Dezső az igazságügyi tárcát, június 16-án pedig Tisza keresztül vitte a Földművelésügyi és Kereskedelemügyi Minisztériumnak ketté választását, oly módon, hogy Baross Gábor, aki 1886 óta vezette a kettős minisztériumot kereskedelmi miniszter, gróf Szapáry Gyula pedig földművelésügyi miniszter lett.- n. kötet 222. oldal: A Magyar Bank alapítója és lelke Elek Pál, aki Baross Gábornak volt valamikor gazdasági ügyekben tanácsadója. Inkább nagyszabású, eszes és találékony kereskedő, mint bankár, úgy hogy koncepciói merészebbek, gyakran szokatlanok és rendszerint sok bennük a spekulatív elem, de részben eleven eszénél és ügyességénél, részben a gazdasági élet általános emelkedő irányzatánál fogva beváltak. A fentieket csak azért jegyeztem fel, hogy érzékeljük, a reprintben az elmúlt években újra megjelent Gratz-kötetekben többet tudunk meg Elek Pál bankigazgatóról, mint Baross Gáborról. A közgondolkodást azonban az ún. kézikönyvek, összefoglaló történeti munkák alapozzák meg. A Hóman Bálint-Szekfű Gyula „Magyar Történet” 1936-ban megjelent harmadik, javított teljes kiadásában az V, Szekfű Gyula írta kötetben Baross Gábor neve kétszer fordul elő. Az egyik helyen (497. o.) munkássága összegzéseként az alábbiakat olvashatjuk: ,A »Máv« szervezetét báró Kemény Gábor miniszter alakítja ki 1884-ben a felügyelőség és az üzletvezetőség felállításával. A még megmaradt közös vasutak államosítását és a Dunagőzhajózási Társaság dua- lizálását Tisza legutolsó közlekedési minisztere, Baross Gábor próbálta meg 1885-89 között, aki egyébként is erélyesen folytatta az államosítást. 1889-ben behozott zónadíjszabásában, a személyviteldíjaknak általában Bitó Balázs: Baross Gábor (megosztott II. díj) 90
