Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Urbán Gyöngyi: Postakürt Galéria
Urbán Gyöngyi Postakürt Galéria A Postakürt Galéria nevet viselő kiállítótermet a Magyar Posta Rt. Miskolci Igazgatósága építette ki az igazgatósági épület padlástérben, és a Postamúzeum rendezte be hetedik vidéki állandó kiállításaként. A forgatókönyv elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott dr. Kamody Miklós nyugalmazott postafőtanácsos, postatörténész, aki több, mint 40 éve kutatja szűkebb pátriája történelmét. A belépő múzeumlátogató először Kapros Kosa Edit gobelinterveivel találkozhat, melyek egy-egy korszakot mutatnak be a hazai hírközlés történetéből. Ezt a kiállítás hely- történeti része követi, Miskolc és környéke postatörténete eredeti dokumentumokkal vagy azok másolataival, közreadva az alábbi fejezetekben. Rákóczi postája Magyarország török uralom alóli felszabadítását, majd I. Apafi Mihály halálát követően a Diploma Leopoldinum (1690) értelmében megindult Magyarország és Erdély postáinak beépítése a Habsburg Birodalom postarendszerébe. A generalis postamester, gróf Paar Károly által megkezdett postafejlesztéseket azonban II. Rákóczi Ferenc szabadságharca gyakorlatilag felszámolta. Miskolc a függetlenségi harcban jelentős szerepet töltött be. Rákóczi fejedelem itt szervezte meg az Udvari tanácsot, itt fogalmazta meg kiáltványát Európa tájékoztatására. A szabadságharc hadi postáját, amely magánküldeményeket is továbbított, Rákóczi Tokajban (1703. november 10.), Léván (1705. január 1.) és Egerben (1705. március 4.) kiadott szabályzatai működtették. Magyarországon az első postamester a miskolci Szepesi János, Erdélyben Orbán Simon volt. A posta személyzete és hivatalos nyelve magyar volt. Négy főútvonalon, több mellékúton 63 postaállomással rendelkezett, melyeket 20 postamester és 43 veredárius - „postamester-helyettes" -ve zetett. Az 1707-ben Munkácson kiadott postapátensben II. Rákóczi Ferenc megerősítette a levéltitok védelmét, a vármegyék útkarbantartási kötelezettségeit, szabályozta a postakürt használatát. A miskolci posta megnyitása 1722-ben in. Károly, megváltva a Paar-család hűbérjogát, állami kezelésbe vette a postát. A német szolgálati nyelv, a császári sasos címer jelezték, hogy a posta az uralkodó „védelme alatt áll". A Magyar Királyság területén azonban a hivatalos levelekre csak 1741- ben terjedt ki a portómentesség. Mária Terézia királynő 1748-ban kiadott postatörvénye lehetővé tette a postaállomások mellett az ún. collecturák, levélszedőhelyek felállítását. Ekkor indult 1750-ben újra útjára a már Mátyás király korától ismert, személyeket is szállító kocsiposta. 1752-ben Bécs-Pozsony között, majd Budáig közlekedett. 66
