Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Krizsákné Farkas Piroska: 150 éve születtek
Baross Gábor 1889. június 13-án a minisztertanácsi ülésen ismertette a Budapest és Bécs közötti telefonösszeköttetés terveit. A 262 km vonalhossz építése a hazai ipar számára fontos üzleti lehetőséget jelentett. A távbeszélővonal létesítésére vonatkozó legfelsőbb jóváhagyás augusztus 24-én kelt, és az elkészült három vonalat december 31-én éjfélkor adták át a forgalomnak. Baross Gábor 1891-ben felállította a Posta Kísérleti Állomást, melynek első vezetőjéül Kolossváry Endrét nevezte ki. A Posta Kísérleti Állomás feladatául tűzte ki a távíró- és távbeszélő-berendezések üzembiztonságának tudományos, illetve a posta- és távírdaigazgatóságok használta anyagok minőségi vizsgálatait. Működését a Főposta épületében kezdte meg, majd 1904-ben aTeréz-központban, végül 1912-ben a Gyáli úton folytatta. Puskás Ferenc 1848. március 28-án született Pesten. Tanulmányait a budai gimnáziumban, majd a bécsi Theresianumban végezte. 1865-ben a hadsereg kötelékébe lépett. Huszárfőhadnagyként 1876-ban a 12. huszárezreddel Gyöngyösön állomásozott, ahol megismerkedett feleségével, Kürhy Irmával. Bátyja, Puskás Tivadar Edison munkatársaként 1878-ban Párizsban kezdte meg a távbeszélő-hálózat kiépítését. Elfoglaltsága miatt kérte öccsét, Ferencet, hogy szabadságoltassa magát és ismerkedjen meg a telefonnal. Ferenc egy hosszabb tanulmányút után úgy határozott, hogy a biztos megélhetést nyújtó katonaéletet felcseréli egy nemes üggyel, amely a magyar telefonhálózat létrehozását szolgálja. Puskás Tivadar az Európai Edison Telefon-Társaságnak Ausztria-Magyarország területére kiterjedő képviselőségét Ferencre ruházta át. A telefonhálózat létesítésére a kérelmet 1879. július 28- án nyújtotta be a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz. Az engedélyokiratot Puskás Ferenc 1880. május 20-án kapta meg 20 évre. Nagy nehézségekkel járó, küzdelmes feladat várt rá. A legszívósabb kitartással, az éjt nappallá tevő szorgalommal sikerült minden akadályt leküzdenie. Az első telefonközpont 1881. május elsején kezdte meg működését a Fürdő u. 10. szám alatti ház III. emeleti szobájában. Puskás Ferenc a Temesváron létesítendő távbeszélő-hálózatra is engedélyt kapott, de sajnos a kimerítő munkában súlyosan megbetegedett és már nem tudta befejezni. Betegsége hírére Tivadar azonnal hazajött Párizsból, és átvette a munkák irányítását, miközben kérelmezte a távbeszélő-engedély átruházását. A Közmunka- és Közlekedés- ügyi Minisztérium az 1883. május 6-án kelt 13 115. számú rendelettel a kérelmet elfogadta, de az engedélyezési feltételeket módosította. Puskás Ferenc betegségéből már nem épült fel, 1884. március 22-én meghalt. Az 1881. május elsején nyíló Fürdő utcai távbeszélőközpont 50 előfizetővel kezdte meg működését. 1881 augusztusában már három központ működött: a Fürdő utcai mint főállomás, a Lövész utcai mint belvárosi fiókállomás, a Pálffy tér 4. szám alatti épületben a budai fiókállomás. A bekapcsolt állomások száma ekkor 291 volt. A Puskás Ferenc által vezetett Budapesti Telefonhálózat állandó személyzete egy titkárból, egy mérnökből, egy szertámokból, egy könyvelőből, egy írnokból, 11 kezelőnőből, 8 mechanikusból és egy vonalőrből állott. 58
