Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Kisfaludi Júlia: Új időszaki kiállításunk: 1848-as levelek
nek egyik oldala magyar, másik oldala német címerű és feliratú. A hivatali pecséteknél elrendelt „ álladalmi posta ” felirat megjelenik a címertáblákon is. A tükrös asztalkák vitrinjeiben korabeli kalamárisokat, tintatartókat láthatunk (124-134). A következő kiállítóteremben a postaszállítás eszközeit és az ezekről szóló dokumentumokat gyűjtöttük össze (135-158). Középpontjában a köpcsényi postaállomást 1848 őszén bemutató makett áll. 1848. október 31-én Windischgrátz herceg csapatai bevonultak a további ellenállásra nem képes forradalmi Bécsbe. Megszűnt a Buda-Bécs gyorskocsijárat, helyébe november 28-tól ideiglenes jelleggel a Buda-Pozsony közötti málhapostajáratot rendszeresítették. Ennek Pozsony előtti utolsó állomása Köpcsény volt. A Bécsbe továbbítandó küldeményeket innen futár vitte az 1848. augusztus 20-án megindult, Bécs-Pozsony között közlekedő vasúthoz. A postai rendeletek ezt így indokolják: „A Bécs-Pozsonyi vaspályát megnyitván, azon nem csak az egész Bécs-Pozsonyi közlekedés célirányosan rendez- tethetik, ... hanem ezen kívül a Bécs és Budapest közötti levelezési összeköttetés is időben sokat nyerhetne, ha ezen levelezés a Bécs-Poszonyi vaspályán szállíttatnék, a Bécs-Budai gyorslevélpostának mind a két végpontoli elindulása oly módon rendeztetnék, hogy azok a Bécs-Budai, Pozsonyig a vaspályán szállítandó levélpostát Köpcsényben átvehetnék, és Buda-Bécsi levélpostát ugyan ott hátrahagynák, Köpcsényből közvetlenül a vaspályára szállítandó. ... Mind az időközben, az az a bécsi udvari főpostaigazgatóság elhatározásáig, Köpcsénybe érkező gyorslevélposták, mind pedig azok mellyek közös egyezés utján a Bécs- Budai mindennapi gyorslevélposták közül megtartatnak, Köpcsényből Pozsonyba és onnét Nagy Szombaton, Érsekújváron és Komáromon keresztül Budára lesznek vezetendők." A terepmakett készítői - Fodor László, Kalocsai Eszter, Rozsnoki Attila, Rozsnoki Gábor - nem egyszerűen megalkották, formába öntötték a dokumentumokból kiolvasható jelenetet, hanem levéltári és könyvtári kutatásaik nyomán a köpcsényi fogadó 18. század végi alap- és homlokzati rajzának (OL Eszterházy Gyűjt. T.2. X.51. téka 1153/a) és a Dioráma: A köpcsényi postaállomás 37
