Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Kovács Gergelyné: Az alapítvány használatában lévő ingatlanok és bérlemények
1995-től kezdődően több kísérletet tettünk az Erzsébet Távbeszélő Központ megszűnésével felszabaduló területek múzeumi hasznosítására. Fejlesztési igényeinket tanulmány- tervben fogalmaztuk meg, amely nemcsak a Bélyegmúzeum bővítését, hanem az alapítványi múzeumok könyvtárainak és levéltárainak (adattár) összevonását is lehetővé tette volna. 1997-ben a MATÁV Rt. - ellentétben ígéretével - a központ egész területét átadta a KHVM-nek. Ezért alapítványunk dr. Lotz Károly miniszter úrral, Bölcskei Imre és Gyurkovics Sándor államtitkár urakkal folytatta a tárgyalásokat. Dr. Gyurkovics Sándor egy minimumprogram meghatározását kérte, amit az alábbiakban határoztunk meg: • A központ területéből a múzeum kiállítótermének végfalához bár szinteltolással, de csatlakoztatható kábel- és géptermi területek átadása olyképpen, hogy a múzeum bejárata a minisztériumétól teljesen szeparáltan a Dob utcai homlokzaton legyen kiépíthető. • A központ területén építhető ki a magyar bélyegek kiállítóterme, az új bélyeg- és nyomóeszköztár. Ide áttelepíthető a könyvtár, okmánytár és a grafikai műhely, mely utóbbiak helyiségei visszaadhatok a minisztériumnak - megszüntetve a közös használatú területeket. Postamúzeum Előzmények A magyar posta 1972-ben vette bérbe az Andrássy út 3 sz. alatti bérpalota addig magán- személyek és a MABÉOSZ bérleményében volt I. emeletét. Ide költözött a Postavezérigazgatóság toronyépületéből a Postamúzeum és kiállítása, a Posta Dokumentációs Központ, a Postaügyi Értesítő és a Szocialista Posta szaklapok szerkesztőségei. 1986-ban dr. Vajda Endre, a Postamúzeum egykori igazgatója elmondotta, hogy 1970-1975 között egy személyben ő volt a fenti szervezetek vezetője, illetve az egyesület titkára. Kényelmi szempontok miatt egy helyen kívánta elhelyezni a hozzá tartozó szervezeteket. Azzal azonban tisztában volt, hogy a Postamúzeum számára elégtelen az adott terület. Ő 1970- től keresett megfelelő épületet a múzeumnak, s meg is találta a szlovák evangélikus egyházközség 1894-ben emelt központja és temploma eladó ingatlanában. A Luther-házként ismert (Rákóczi út 57/a-b sz.) hatalmas épület tágas csarnokával hosszú távon is kielégítette volna a múzeum igényét. Már a szerződéskötés aláírása előtti napokban voltak, amikor Hóm Dezső vezérigazgató elrendelte az Andrássy útra költözést. A MABÉOSZ Vörösmarty utcai székházának építését ugyanis a bérleményátadás jogcímén tudta jelentős anyagi támogatásban részesíteni. 1975 és 1985 között a Postamúzeum az első emelet felét birtokolta, a kiállítótermeken túl 3 munkaszobát (10,12,6 m2) és a belülről megközelíthető félemeleti könyvtárszobákat. Az emeleti bérleményekhez a pincében egy kazánház és egy múzeumi raktár tartozott. A területbővítés 1985-ben kezdődött, amikor a Postamúzeum a Posta Oktatási és Kulturális Intézet szervezetébe került, amely illő és méltó fejlesztését határozta el. A terület- és bérleménybővülés eseményei: • 1985-ben a múzeum megkapta a megszűnt PDK két munkaszobáját, Fejlesztési tervek 150
