Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Beszédes Ernő: Távíró-születésnapok

az angol Creed és a német Siemens-Halske önálló rendszerű elektromechanikus gépet szerkesztettek, amelyek Európában a legelterjedtebb készüléktípusok lettek.

A legutolsó fejlődési szakaszban születtek meg a legkülönbözőbb típusú elektronikus távgépíró-készülékek is, amelyek ma már a sajtó, az űrtávközlés és a meteorológia nélkülözhetetlen eszközei.

A fejlődéssel együtt járt a vállalatok és magánszemélyek bekapcsolódása a távközlésbe. Az 1940-es években létrehozták a telex néven ismert előfizetői távgépíró-hálózatot. Előfizetője lehet bárki, aki a Távíró Üzletszabályzatban megszabott feltételeket vállalja. Ebben a hálózatban az előfizetői állomásokat automata központokon keresztül kapcsolják össze (Teleprinter Exchange). A közhasználatú távgépíró-hálózatra a távgépíróval felszerelt postahivatalok csatlakoznak. Ezen hálózaton továbbítják a postahivatalokban feladott táviratokat, amely belföldi részét tgx, nemzetközi részét pedig gentex névvel jelöljük.

Hughes-féle betűnyomó távíró

A magyar távíró története

Az első villamos távíróvonalat magyar területen az osztrák kormány építtette 1847 őszén Bécs és Pozsony között. A vonalat 1847. december 26-án nyitották meg állami és vasút- üzleti célokra. A távírda egyik állomása Bécsben a Ferdinánd császár északi pályaudvaron, a másik Pozsonyban a Magyar Központi Vasút pályaudvarán volt elhelyezve. A készülék Eckling bécsi műszerész által módosított Bain-féle, mágnestűvel jelző berendezés volt. Mindkét állomáson császári hivatalnokokat alkalmaztak, akik a már akkor kiépített távírdavonalakon a Brünn, Olmütz és Prágával folytatott táviratozást bonyolították, és ellenőrizték a vasútüzleti táviratokat. Az állami táviratokat kódolták, hogy szövegét az alkalmazott távírászok ne érthessék, a vasútüzleti táviratokat pedig érthető jelekkel to67