Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Dr. Falus László: Az adástechnikai ipar évtizedei
Dr. Falus László Az adástechnikai ipar évtizedei1 Az adástechnikai ipar közel hét évtizedes tevékenységét két oldalról közelítve célszerű áttekinteni. Először a különböző adócsaládok történetéről lesz szó, és azután arról a kanyargós útról, amelyet a szakma a különböző vállalatoknál megtett. Az adóberendezések gyártása a harmincas évek elején kezdődött. A lakihegyi 20 kW-os adó 1928. áprilisi üzembe helyezése után 3 évvel a Magyar Posta már versenytárgyalást írt ki új adók szállítására. A pályázatot hazai cég, a Standard Villamossági Rt. nyerte meg. A megrendelés teljesítése során építették meg a lakihegyi 120 kW-os középhullámú nagyadót és négy kisteljesítményű vidéki közvetítőállomást. Ez a nagyadó-állomás, amelyet 1933. december 2-án helyeztek ünnepélyesen üzembe, a magyar rádiózás nagy büszkesége volt, Európa egyik „ legerősebb ” adójaként emlegették. Emlegették is, mert akkoriban a technikai háttér szalonképes és elismert szereplője volt a rádiózásnak. A következő évtizedekben kisebb adók gyártására került sor hazai és exportcélokra. Jelentősen fejlesztették a harmincas években a székesfehérvári rövidhullámú állomást, és berendezéseket szállítottak a visszatért Erdély és Felvidék adóállomásaira. A következő időszak már a világháború végén lerombolt adóhálózat újjáépítésének időszaka. Az első középhullámú 135 kW-os nagyadók, a lakihegyi és a szolnoki 1948- 1949-ben épültek meg. Ezzel párhuzamosan készült el 1949-ben a második, immár nagyteljesítményű rövid- hullámú adóállomás, Diósd két 100 kW-os adóval és nagy antennarendszerrel. Nagy ne100 kW-os rövidhullámú adóberendezés, Diósd Elhangzott 1997. május 21-én a Világnapi előadások alkalmából. 58
