Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Dr. Kamody Miklós: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején

Foglyok menete a török rabságba

bíró ezt a herényi levelet elküldöd Berénybe és a cinkotai emberek bizonyos választ hozatnak mind a két városbul. ” A levél tartalma az volt, hogy az említett helyek Gyöngyös és Jászberény bírái vasárnapig küldjenek be Budára minden olyan török levelet, amelyek a bégektől, agáktól és más török tisztviselőktől kaptak, mert ha nem, akkor „ rátok küldöm a hatvani sereget” - fejezi be a pasa a levelet.15 16

A kirótt adó behajtása, a kiszabottak megkövetelt teljesítése sok esetben csak fenyegetés után történt meg.

Egy-egy levélnek történelmi háttere van. Egy szomorú példa. 1660 májusában a török támadásra szánta magát Erdély és a Partium védelmére. A szultán Szejdi Ahmed budai basát bízta meg a támadás végrehajtásával. II. Rákóczi György Szászfenesnél csatát vesztett, megsebesült és június 7-én meghalt. A csatában igen sok foglyot ejtettek, azok elszállításáról így gondoskodtak: „A kolozsvári főbírónak adassák az parancsolatunk. Mi Buda várának vezérinek Szeidi Ahmet pasának tihaja békje, Mehemet tihaja és egyéb udvarának minden dolgosa. Kolozsvári bíró, kegyelmes vezér urunk ti nektök megparancsolta volt, hogy egy láncot csináltassatok, az mely láncnak a hosszúsága 40 öle legyen, ezön kívül egy szekér kenyeret az raboknak, minjárast azt megküldjétök, az láncnak pedig hatvan karikája légy ön, az mely karikákat az rabok nyakokra vetik, hogy ha elhaladjátok, bizonyos légy benne bíró, hogy gyalázat történik rajtad. Dátum táborban die 28. Máj. 1660”j6

15 Uo. 29 p.

16 Szilády Áron-Szilágyi Sándor: Török-magyarkori államokmánytár. Körös város számadáskönyve. Regestrum Renovatum 1632. 1-7. kötet.

126