Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Beszédes Ernő–Dérszegi Miklós: Telefónia Budapesten millennium és a millecentenárium évében
Beszédes Ernő - Dérszegi Miklós Telefónia Budapesten a millennium és a millecentenárium évében Időszakos kiállításunkat a Távközlési Világnapon, 1996. május 17-én, nyitottuk meg a Postamúzeumban. A millennium évét (1896) az ezredéves kiállítás távközlési emlékeinek felidézésével mutattuk be. A száz év előtti kiállítás területén 12 nyilvános és 110 előfizetői távbeszélő-állomás működött. Az ezeket kiszolgáló kapcsolószekrény egyben kiállítási tárgyként is szerepelt. A száz előfizetőnél nagyobb hálózatokban több kapcsolószekrényt helyeztek egymás mellé és azokat összekötővonalakkal kötötték össze. Négyszáznál több előfizetővel rendelkező hálózatok részére kétvezetékes multiplikációs központokat építettek. Az első kétvezetékes 600 vonalas, később Temesváron felszerelt központ egy részét az 1896-os ezredéves kiállításon is bemutatták. Maga a távbeszélő-kiállítás két részre oszlott, a Magyar Királyi Posta és Távírda kiállítására és a hazai távbeszélőipar magáncégeinek termékbemutatójára. A postai kiállításban a távbeszélő fejlődését grafikus térképek, statisztikai táblázatok illusztrálták, valamint az állami hálózatokon alkalmazott egyes és kettős vezetékrendszerű 10, 25, 50, 100 előfizetőt kiszolgáló kapcsoló- szekrények, a Budapesti Első Villamossági Rt. és a Deckert és Homolka távíró-, távbeszélő gyára távbeszélő- készülékeit és a hálózatépítésnél használatos anyagait mutatták be. A csarnok jelentős részét a magáncégek kiállításai töltötték meg. Középen a látogatók a Rimamurány-Salgó- tarjáni Vasmű Rt. drótkötegekből ösz- szeállított piramisát láthatták, melynek csúcsát a hírközlés szimbolikus alakja, Mercurius szobra díszítette. A pécsi Zsolnay-gyár külön fülkékben állította ki porcelán szigetelőit. A távbeszélő-berendezéseket a két legnagyobb hazai gyártó, a Budapesti Első Villamossági Rt. és a Deckert és Homolka gyár állította ki. A millennium évében Budapesten öt helyen (Fürdő utcai, Szűz utcai, Széna téri, Teréz körúti és a Szerecsen utcai) és 16 vidéki városban működött távbeszélőközpont. A megnyitó 45