Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996

Kisfaludi Júlia: Historia Domus – Postamúzeum, 1996

Nümbergben F. Frank muzeológus és L. Patzelt gyűjteménykezelő urak vezettek végig a Postamúzeumban (Museum für Post und Telekommunikation). Először a (fa-, fém-) res­taurátor-műhelyeket mutatták meg, ahol azonban zömmel rekonstrukciókat készítenek. A megtekintett raktárhelyiségekben a tárlórendszerek maximális helykihasználással készültek (görgethető fa- és fémszekrények). Helyszűkével küszködve a raktárak közötti közleke­dőfolyosók falát is tárolásra használják, keretezett fotók és grafikák lógnak a falakon. Délután a kiállításon vezettek végig. A hagyományos rendszerű vitrinek mellett láttuk a telefonkártyák és bélyegek bemutatására szolgáló, számítógép-vezérelte automata beren­dezéseket. Számítógépes játékok, interaktív programok, videofilmek teszik változatossá a tárgy- és enteriőrgazdag kiállítást. 26- án, szerdán Frankfurtban is pontos napi programmal vártak, mely az öt nagy raktá­ruk egyikének meglátogatásával kezdődött, Künstler muzeológus kolléga vezetésével. A bérelt épület emeletén modem dolgozószobák, tanácsterem, a földszinten és a pincében hatalmas termek külön a posta-, és a távközléstörténeti gyűjtemények számára. Itt már nem is csodálkoztunk a zárt fa- és fémszekrények nagyszámú során, a világos és doku­mentált raktári renden. De azon annál inkább, hogy ugyanilyen rendet lehet tartani az igen nagyméretű berendezések (távbeszélőfülkék, távbeszélőközpontok, rádióadók) kö­zött is - igaz, raklapra állítva és targoncával mozgatva őket. Visszatérve a Schaumankaire, az öt éve épült (építészeti díjat nyert) épületben, a földfelszín alatti térben elhelyezett kiállítást néztük meg. Tizennégy tematikai egységből áll, ebből egyik a posta és a művé­szet, régi és mai egyaránt, ahol a Salvador Dali által alkotott telefon is látható. A 14 témához 14 számítógép és 12 videofilm tartozik. Találkoztunk a nürnbergihez hasonló számítógépes távírójátékkal is. Különleges volt a delizsánszon való utazást és a korabeli útviszonyokat szemléletesen bemutató videó-játékfilm és a rekonstruált folyadékrend­szerű távíró. Három-négyhavonta cserélődő időszakos kiállításként az űrtávközlésről szólót láttuk. Délután Klaus Beyrer igazgató kalauzolta csoportunkat. A múzeum, illetve a ber­lini és nürnbergi Postamúzeummal közösen létrehozott alapítvány helyzetéről beszélget­tünk, megtekintettük a könyvtárat, az előadótermet, a pincében a kiállítás-kivitelező mű­helyt és a legfelső szinten a rádióamatőr-szobát. 27- én, csütörtökön a mannheimi technikai múzeumban (Landesmuseum für Arbeit und Technik) is az igazgató, dr. Lothar Suhling úr fogadott. Először itt is számos gyűjteménnyel, raktárral, a könyvtárral, kiszolgáló részlegekkel ismerkedtünk, miközben az érintett kollé­gák kézről-kézre adtak bennünket. Rövid pihenő (beszélgetés) után Suhling úr végigveze­tett a hatalmas múzeumon. Az épület hatszintes, 8000 m2 alapterületű. Akiállítás a legfölső szinten kezdődik, s egy időutazás kereteiben van megszerkesztve. Minden időrendi egység egy hangulati bevezetővel (kulisszák, díszlet) kezdődik. Az időutazó figurája elevenedik meg a témákhoz tartozó videofilmeken. A különösen nagy gépek, ipari berendezések, épü­letek (vasútállomás, gyárak) több szintről is láthatók. A BIO-tech-NIK című időszakos kiál­lításuk a biológiából, a természettől ellesett technikai megoldásokat mutatta be. Pénteken Speyerben magánmúzeumot (Technikmuseum) láttunk, mely 1991-ben a Sinsheimi Autómúzeum továbbfejlődésével jött létre. Csak kiállítóhely (több épülettel, szabadtéri bemutatóval), tudományos munka nem folyik, dokumentáció, könyvtár alig van. Egyik vonzerejük az 1993-ban a haditengerészettől kapott U-9 tengeralattjáró, me­lyet belülről is meg lehet tekinteni. De a legnagyobb látványosság, ami bennünket is 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom