Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Solymosi Jánosné: Brit Guyana klasszikus bélyegei
kintve - az anyaországban gyártották. Először a 4, 8, 12 centes bélyegeket adták ki, melyeket külalakjuk miatt cérnatekercseknek becéznek, ugyanis a bélyegkép egy bélyegzőutánzat. A narancs, zöld és kék színű papírra nyomtatott bélyegek szélein körbe fekete színnyomással British Guiana felirat, közepén az értékjelzés látható. Ezeket a 19 belföldi gyűjtő-postahivatal és a georgetowni főposta közötti levelek díjlerovására használták. A 2 centes bélyeget később, 1851-ben bocsátották forgalomba a fővárosi helyi levelek bérmentesítésére. Mivel a helyi levélforgalom nagyon csekély volt, a 2 centes rózsaszínű bélyegek világritkasággá váltak. Biztonsági okokból a postahivatalok személyzete ezeket a bélyegeket felhasználáskor monogramjaikkal látták el. Az első bélyegsor valamennyi bélyege ritkaságnak számít, különböző formátumra - négy-, nyolcszögletes és kerekre - vágott példányaik ismertek. Az 1852-ben forgalomba került 1 és 4 centes ún. Waterlow-féle kőnyomatok már Londonban készültek. A 4 centes bélyegeknek a kiadása azzal a céllal történt, hogy ezekkel bérmentesítsék 6 deka súlyhatárig a belföldi leveleket. Az 1 centesek az újságok bérmentesítésére szolgáltak. A Londonban készült bélyegek minősége jobb volt a primitív cématekercsekhez képest, de színezett felületű papírja könnyen károsodott. A téglalap alakú bélyeg közepén vitorlás hajó, fent az értékjelzés, baloldalon British, jobboldalon Guiana és a bélyeg alsó részén Damus Patimus Que Vicissim felirat olvasható. Ezt Patimus kiadásnak is nevezik, utalva a Damus Petimusque Vicissim (Adunk és cserébe követelünk - Horatius) jelmondatnál előforduló elírásra. Mindkét névértékről párokban készítettek vésetet és ezekről nyomóköveket, ezért van mindegyik névértékből két típus. A vitorlás hajó a helyes jelmondattal Brit Guyana valamennyi 1898-ig megjelent bélyegén szerepel. A következő 1853-ban és 1860-ban kibocsátott 1 és 4 centes hajóképes kőnyomatos bélyegek szintén Londonban készültek. Az 1856-ban ismét helyben készült 1 és 4 centes ideiglenes kiadás. Ez egy igen érdekes, értékes és különleges bélyegsor, mely a híres 1 centes magenta - bíborvörös színű - bélyeget is tartalmazza. Akiadás azért vált szükségessé, mert Waterlow postamester tévedésből a Londonban gyártott bélyegekből a megrendelt mennyiségnek csak a tizedét szállította le. A postamester a Királyi Újságnyomda Hivatalában, 1 és 4 centes értékben, kis számban ideiglenes bélyegeket rendelt. Az újságnyomda piros és kék színű papírt használt fel, melyet egy vitorlás hajó sziluettjét ábrázoló fabélyegzővel pecsételt le. A lap hajózási híreinek fejlécéül is ezt az ábrát használták. Az 1856-ban forgalomba került bélyegek 1 centesét piros, a 4 centest piros és kék papírra nyomták. A nyolcszögletű bélyegkép közepén - téglatest kontúrban - vitorlás hajó látható a jelmondattal. A szögletekbe British Guiana és a névértéktől függően Postage One Cent, illetve Four Cents felirat került. Az ideiglenes bélyegeket a hamisítások elkerülése végett felhasználáskor a postamester minden esetben ellátta nevének kezdőbetűjével. Az egy centes bíborvörös bélyegeket újságok bérmentesítésére használták, így a bélyegek is az újságok sorsára jutottak, olvasás után kidobták őket, ezért az egyébként is kis példányszámban kiadott 1 centes bélyegeknek nyoma veszett. 1873-ban egy fiatal bélyeggyűjtő, L. Vemon Vaughan házuk padlásán levelek után kutatva egy megsárgult újságpapíron 1 centes vörös színű bélyeget fedezett fel. Az új 173
