Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996

Angyal Erzsébet: Egy filatéliai bibliográfia előkészületei

Angyal Erzsébet Egy filatéliai bibliográfia előkészületei Az első bérmentesítésre használható postabélyeg megjelenését, majd a bélyeg használatá­nak elterjedését rövid időn belül követte a bélyeggyűjtés. E hobbi műveléséhez fokozatosan különböző tájékoztató anyagok, katalógusok, folyóiratok, könyvek láttak napvilágot. Napjainkban a filatélia nem szorítkozik csupán a bélyegek gyűjtésére, annál sokkal gazdagabb tartalmú. A mennyiségében és tartalmában követhetetlenné növekedett fila­téliai anyagok teljességre törekvő gyűjtése lehetetlen vállalkozás. Törvényszerű volt tehát a gyűjtés specializálódása. Amennyivel szűkebb lett a gyűjtési terület (földrajzi, időbeli, műfaji, tematikai stb. szempontból), annyival nőtt a gyűjtött anyaggal kapcso­latos - és szükséges - ismeretek mélysége. A gyűjtéshez, rendszerezéshez, a valódiság megállapításához, a gyűjtemény értékét emelő egy-egy különlegesség felismeréséhez, kiállítási anyag összeállításához stb. elkerülhetetlenül szükséges a filatéliai szakiroda- lom ismerete. Saját gyűjtői, kiállítási, szakírói tevékenységének tapasztalatai alapján nyomatékosan hívta fel erre a figyelmet legutóbb 1996-ban a Mafitt Szalon szimpóziu­mán Gary Ryan. A szakirodalom ismeretéhez a megfelelő szakbibliográfia szolgáltatja a kulcsot. így van ez a filatéliában is. A magyar filatéliai anyagokra specializálódott gyűjtők, kutatók azonban nem rendelkeznek ilyen eszközzel. Az egyetemes filatéliai bibliográfiák a magyar anyagot hiányosan tartalmazzák, hisz jó részük példányszáma, terjesztése, a róluk szóló információ olyan szűk körű, hogy az adott bibliográfiák össze­állítói nem szereznek róluk tudomást. Egy retrospektív magyar filatéliai bibliográfia a megfelelő könyvtárak anyagának, magyar anyagot is tartalmazó filatéliai bibliográfiáknak, a szakfolyóiratok könyvszem­le rovatának, a már ismert szakirodalom irodalmi hivatkozásainak felhasználásával össze­állítható. Az anyaggyűjtés, feldolgozás, szerkesztés munkáját azonban meg kell előzze néhány olyan kérdés tisztázása, mely a filatéliai irodalom használatának mindennapi gyakorlatában eddig felmerült. Mik legyenek a válogatás tartalmi szempontjai? Említettem, hogy a filatélia igen szer­teágazó gyűjtési és kutatási területek összefoglaló elnevezése. Hol húzódik meg a háttér­irodalom és a pár excellence filatéliai irodalom határvonala? Itt nemcsak a nyomda-, pa­pír- pénztörténet stb. önmagában is problematikus filatéliai vonatkozásaira gondolok, sok­kal inkább a postatörténet szakirodaimára, melynek egy filatéliai bibliográfiában való szerepeltetési módja - szem előtt tartva, hogy a bélyeg előtti levelek, vagy a postatörténe­ti jellegű objektumok gyűjtése is a filatélia része - elég nehezen körvonalazható. Határ­vonal húzandó a főként, vagy részben kereskedelmi szempontokat szem előtt tartó és az azoknál teljesebb árjegyzékek, katalógusok között, megkülönböztetve az eladásra szánt készletre szorítkozó és az ismert vagy létező tételek teljességét tartalmazókat, miközben az előbbiek egy része is speciális információkat tartalmazhat. Mit tekintsen könyvnek s mit megjelent (kiadott) publikációnak az összeállító? Ha ragaszkodik a könyv szabványban rögzített meghatározásának formai, tartalmi, terjedel­165

Next

/
Oldalképek
Tartalom