Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Szegedi Istvánné: Az 1986. és 1987. évi Kastélyok bélyegsor utánnyomásainak változatai
A Kastélyok első kiadásait és annak utánnyomásait 2x100 db bélyeget tartalmazó ívben nyomtatták és így fogazták. Ebből következik, hogy a fésűsfogazással készült nyomdai ív két lapján a fogazat máshol fut ki az ív szélére. Több bélyegnél tapasztaltam pontatlan fogazást, ami sok gondot okozott a műszeres mérésnél és amit kézi mérőeszközzel kimutatni szinte lehetetlen. Mivel az utolsó bélyeget vizsgáltam, kénytelen voltam az ív többi bélyegéből is mintát venni. Ez általában az ív első vagy a második bélyege volt. Negyednyi (vagy annyi sem, mert a műszer legkisebb mérőegysége a negyed) eltérés csupán a vízszintes oldalaknál fordult elő és nem vonatkozott az ív valamennyi bélyegére. Ilyen pontatlan fogazást találtam az 5, 6, 10, 50, 70 és 100 Ft-os bélyegek egy-egy utánnyomásánál. Nyomtatásból eredó' eltérések A jelenleg bélyegek gyártására is használatos Roland Favorit típusú ofszetnyomógép egy óra alatt négyezer nyomdai ív előállítására képes. A Kastélyok sorozatnál ez azt jelenti, hogy egymillió bélyeg gyártásához közel egy óra húsz percre van szükség, ha a gép folyamatosan dolgozik. A bélyegek minőségét gyártás közben rendszeresen ellenőrzik azért, hogy az észlelt hibákat korrigálják. Ezenkívül ellenőrzik a már elkészült bélyegeket is, külön részleg foglakozik az ívenkénti ellenőrzéssel. Egyik esetben sem lehetséges valamennyi ív valamennyi bélyegképét aprólékosan, minden részletre kiterjedően megvizsgálni. Ez nem is lenne indokolt, hiszen ezek a bélyegek mint a forgalom lebonyolításának egyik, ám nélkülözhetetlen eszköze tucatáruk, minden postahivatalban kaphatók, és az eredeti kiadás kivételével postatisztán ritkán kerülnek filatéliai gyűjteményekbe. A forgalmi bélyegek többszöri utánnyomása folytán nemcsak több, hanem változatosabb nyomtatási hibák keletkeztek. Az eltérések, különösen akkor, ha bélyegív is rendelkezésre áll, jól rendszerezhetők. Igen gyakoriak a háttérszín és a középrész illeszkedési eltérései. A lehetséges variációk mindegyike előfordul. A középrész felső vízszintes vonala alatt látszanak a raszterpontok (az alap belelóg a középrészbe), vagy a vonal fölött fehér csík van. Az előbbi előfordulása sokkal gyakoribb. Sok átmenet létezik attól függően, hogy a raszterpontok mennyire érnek túl a vonalon. Ez látható 2 forintos 1986, a 3 forintos A felső vízszintes vonal alatt raszterpontok 160 Az alsó vízszintes vonal alatt fehér csík
