Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Krizsákné Farkas Piroska: Meditáció Molnár János születésének 100. évfordulójára
vesztés utáni hangulatot tanulmányozó angol kutatócsoporthoz szegődött, akiktől igazolványt kapott, így menekült meg. Később a Nagymező utcai Teréz Telefonközpontba került távírdamunkásnak. 1923- ban kivándorló útlevelet kért az USA-ba, s habár a hajójegyet is megvásárolta, mégis itthon maradt. 1923-ban dr. Tomits István a Telefon-osztály vezetője felvette laborműszerésznek a Posta Kísérleti Állomásra. Itt a mérnök kollegák nem kis bosszúságára, mérnöki munkát végzett. Ismét beiratkozott az egyetemre és 1926-ig letette az összes vizsgáit. Doktori disszertációként a frekvenciamérés tudományos elméletét dolgozta ki, de az Egyetemi Tanács tudomást szerezve az 1919-es szerepléséről diplomáját sem adta ki. A Posta Kísérleti Állomáson szorgalmasan dolgozott. A frekvenciamérés és a rádiózás területén elért sikerei után már a mérnök kollegái is kezdték elismerni. 1927-től a posta nemzetközi rádiótávírász tanfolyamain tanított, rádiótanfolyamokat vezetett. Rendszeresen dolgozott a Magyar Rádió újságainál. Szakkönyveket írt. Legsikeresebb munkája a Jovitca György barátjával együtt írt Rádiósok könyve volt. Részt vett a Rádió Unió ülésein, melyre angol, francia és német nyelvtudása kiválóan alkalmassá tette. 1929-ben a Posta Kísérleti Állomás azt a feladatot kapta, hogy Horthy Miklós kormányzó részére egy korszerű rádiókészüléket szerezzen be, vagy építsen meg. A kormányzónak a Molnár János által kifejlesztett és a Telefongyárban készült Neutrodyn készüléket szállították le. Későbbiekben a készülék karbantartása és mindig a legújabb készülék szállítása Molnár feladata lett. A kormányzótól bronz Signum Laudis kitüntetést kapott. 1932-ben megbízást kapott a tengerésztisztek rádiós oktatására, ezt a tevékenységét 1967-ig folytatta. 1933-ban feleségül vette Tordy Margitot, aki gépírónőként szintén a Posta Kísérleti Állomáson dolgozott. Pestszentlőrincen telket vett és családja számára felépített egy egyemeletes házat. Itt élt harmonikus családi életet. Házasságukban három gyermekük Mária, Éva és György született. Munkásságának a háborúig terjedő szakasza rendkívül érdekes és színes volt. A Posta Kísérleti Állomáson a későbbi Nobel-díjas Békésy Györggyel akusztikai vizsgálatokat végzett. Megtervezte és irányította a tárnoki vevőállomás felújítási munkáit. Kidolgozta a repülőtéri iránymérők megvalósításának lehetőségeit. A Duna-tengerjáró hajók részére rádióadó- és vevőkészülékeket, kórházak részére orvosi műszereket tervezett. Foglalkozott a rádiózavarok elhárításának gyakorlati módszereivel, több folyóiratban írt tanulmányokat. Szabadalmi bejelentései voltak, 1936-ban megalapította a Rádió Technika című folyóiratot, amelynek főszerkesztője volt. Részt vett a néprádió kifejlesztésében. Molnár János nyugodt munkás éveit a második világháború szakította félbe. Az egyre erősödő jobboldali csoportosulások és szervezetek oldalukra próbálták állítani. 1943- ban a Mérnöki Kamarától írásbeli felszólítást kapott, hogy lépjen be, mert akkor átminősítik mérnöknek, ezt nem fogadta el. 1944-ben, a német megszállás után, a főszerkesztő kommunista múltja miatt betiltották a Rádió Technika lapot. A bombázások idején családját Balatonakarattyán lévő nyaralóban helyezte biztonságba, de visszatért dolgozni Pestre. 1944-ben a 48 éves családfőt behívták katonának, de nem vonult be. Leutazott családjához és a bujkálást választotta. Révfülöpön érte 1945 tavasza, ott Molnár János az 139
