Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996

Dr. Sebestyén Kálmán: Atlaszok, mappák, térképek a Postamúzeumban

A térkép alsó részén a töröktől visszavett budai vár látképét találjuk a romos királyi palotával. Mellette Szavolyai Jenő hadvezér levelet vesz át egy katonai futártól. A térkép bal felső szélén betűmagyarázattal jelölve a táborhelyek és a karlóczai békedelegációk elhelyezkedése. Különösen érdekes a Bécsből Pécsen és Budán át Belgrádba vezető két (katonai?) postaútvonal állomásainak feltüntetése. A postaállomásokat arany színű postakürttel jelölte a szerző (postakört térképen először jelenik meg!), az állomások postányi, másfél postányi illetve két postányi távolságra vannak egymástól. Rosenfelt térképe az első olyan kartográfiai alkotás, mely magyarországi postaútvonalat ábrázol.

A pécsi útvonal Sopron-Kőszeg-Szombathely-Nagykanizsa-Szigetvár-Pécs-Eszék- Pétervárad-Karlócza érintésével érkezett Belgrádba, hossza 40 postányi távolság, a budai útvonal Moson-Győr-Komárom-Buda-Szekszárd-Mohács-Zimony érintésével jutott Belgrádba, hossza 49 1/2 postányi volt.

A XVIII. század térképei

12. (23.142.0.) Müller, Johann Christoph:

RegniHungáriáé Tabula Generalis ex Archetypo Mülleriano S.C.M. Capit et Ing desumata, et in hanc formsm contracta Viis Veredariis aucta, Novissimae Pacis Passarovicensis Confiniis illustrata a Jo. Bapt. Homano Sac. Caes. Máj. Geographo Norimbergae. Nürnberg, 1718 után. 58x65 cm. Szín. Címerd. Jelm.

Magyarország általános térképe. Johann Christoph Müller (1673-1721) pontos helyszíni méréseket végzett, ennek köszönhető, hogy munkája az első olyan térképünk, amelyen a Duna folyási irányának rajza helyesen, a hegységeket azonban ő is „vakondtúrásokkal” ábrázolta. Ahogy Lázár és Lázius térképei voltak közel másfél évszázadon át minden térkép elsődleges forrásai, úgy lett Müller munkája is közel egy évszázadra a külföldi kiadók alapanyaga. Térképének legelső felhasználója Johann Baptist Homann (1663-1724) volt. Müller térképén az ország történelmi tartományait különböző színekkel ábrázolta, munkája 1718 után készülhetett, mert térképén a pozsáreváci béke által megállapított határok szerepelnek. Jelöli a postaállomásokat, utakat és a köztük lévő távolságokat. A jobb felső sarokban lévő kartusban három vágtató postafutár látható, a bal oldalon koronás címert tartó puttó.

13. (23.351.0.) Weigelio, Christoph:

Hungária cum adiacentibus provinciis nova et accuratiori forma exhibetur a Christoph. Weigelio. Norimb. Szerkesztője Johann David Koeler göttingeni történész, kiadója Chritoph Weigel, metszője Michael Kauffer augsburgi vésnök. A térkép két lapból áll, melyeknek mérete 45,5x37,5 cm, illetve 45x37,5 cm. Szín. Címerd. Nürnberg, 1718 után. Magyarország térképe. A szerző forrása Müller térképe és így a Duna évszázadokon át torz rajza már helyes, Erdély azonban még mindig alaposan el van fordítva észak-kelet irányba. Évszámot nem találunk rajta, mivel azonban a pozsáreváci békében megállapított határokat ábrázolja, bizonyára 1718 utáni években készült. Címerdísze allegorikus kép, a török meghódolásról Szavojai Jenő előtt.

123