Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Kovács Gergelyné: A reformkori magyar posta
bán is közétették). A megmaradtakat egy hónap múltán a kerületi postaprefektúrákon keresztül Bécsbe küldték megsemmisítésre, elégetésre. A posta fejletlen és gyér hálózata azonban ezeket az új és előnyös szolgáltatásokat csak a hivatalok székhelyén lakóknak tudta nyújtani. A reformkor kétségtelenül legnagyobb levelezőinek egyike, Kazinczy Ferenc leveleit széphalmi birtokáról 1793-tól a Buda- Eger-Miskolc-Kassa-Epeijes-Bártfa-Duka IX. számú Halicsországba vezető főposta- útra csatlakozó Szikszó-Tállya-Liszka-Sátoraljaújhley-Velejte-Vécse mellékpostaút megnyitását követően, a sátoraljaújhelyi postahivatalon keresztül indította és fogadta. Újhely Budától 18 postatávolságra, 288 km-re feküdt. Budáról ezen az útvonalon kedden reggel és pénteken este indult a levélposta, 3,8 kmlór&sebesség- gel haladva 77 óra múltán vagy pénteken délután vagy kedden hajnalban érkezett az újhelyi postához. Általában késve érkeztek. Kazinczy, akinek levélhagyatékában 3046 tőle küldött és 2748 hozzáérkezett levelet tartanak számon, a postaérkezések reggelén Újhelybe küldte inasát. A mintegy 6 km-es utat néha nehéz volt megtennie, amint arról 1812. április 19-én Szemere Pálnak maga Kazinczy írja: „Sajnáltam inasomat, édes öcsémuram, hogy az tegnap estve vett parancs szerént ma korán reggel elment a postára, mert oly kegyetlen havazó hideg volt a mai nap, hogy télközepére is béillett volna, s nem hittem, hogy amit a postáról (mely az éjjel érkezett) hozand, visszafizesse nékem azt a szenvedést, melybe az én örömeim inasomnak, melyet nem szégyenlek barátomnak vallani, kerülhettek. De midőn a legcsípősebb szélben hazaért, s a csomót kezembe adá, elfelejtém az emberiség érzéseit, és örültem, hogy az a sok és az az igen fontos levél, habár az ő szenvedésével is, kezemben vagyon. ” A hírlapokat is a levélpostával szállították, már amelyeket a reformkorban nem tiltottak ki az országból, ahol a nyomdák működése is királyi engedélyhez volt kötve, s ahol minden nyomdatermék cenzúrázott volt. Az első magyar nyelvű újságot - Rát Mátyás Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondóját - a posta terjesztette. A levéltarifánál olcsóbban, de többször emelve a díjakat 1780-1803 (megjelenésének évei) között. A lapnak 1783-ban 106 különböző helységben összesen 3187 előfizetője volt. Panaszaikat orvoslandó Szacsvay Sándor az 1784. évi december 29-i újságban az alábbi tudósítást tette közzé: „Elkeverednek az előfizetők újságpéldányai és egyéb visszaélések a postán - Régtől fogva már, hogy teljes igyekezettel azon munkálódunk, mely szerént A tállyai Császári és Királyi Elosztó Postahivatal rekonstruált címertáblája 110
