Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban

mobil berendezésekkel. 1962-től folyamatosan épült ki a fix berendezésekkel működő mikrohullámú gerinchálózat. Főbb nyomvonalai - Nyugati lánc: Országos Mikrohullámú Központ Budapest-Gerecse-Győr-Sopron; Dunántúli kerülő lánc: Budapest-Tata- bánya-Győr-Répcelak-Ondód-Vasvár-Bazita; Déli lánc: Budapest-Seregélyes-Uzd- Pécs-Báta-Csávoly; Keleti lánc: Budapest-Gödöllő-Kékes-Emőd-Tokaj-Kisvárda; Tiszántúli lánc: Budapest-Cegléd-Martfű-Szentes-Békéscsaba-Komádi-Földes-Debrecen.

A mesekuckóban (*24) a kicsinyek a Cicavízió régi meséit nézhetik meg, s találkozhatnak szüleik, nagyszüleik televíziós emlékeivel.

lJ U

[Cl Benkő T. Sándor: Felhőképek, [d] Műhold-makett, készítette Biriszló László

A galérián folytatva tárlatvezetésünket, jobbra indulva, különböző korból származó szünetjeladókhoz (*30) érünk. Az első a „Nagybercsényi Miklós” dallamát játszotta 1928. január 9-ig. A második készüléket Tomcsányi Béla a Posta Kísérleti Állomás mérnöke készítette, dallamát Polgár Tibor szerezte. Ez volt az első rádiószünetjel-adó, amelynél elektromágnesek erőterében megpendített acélfésű fogai keltik a hangfrekvenciás impulzusokat. Tomcsányi Béla hasonló elven működő berendezést készített az oslói rádió részére is. A harmadik kiállított szünetjeladó a Mechanikai Labor által készített, végtelenített szalagos szünetjeladó.

A „ Gamma ” viaszlemezvágón (*31) - a Magyar Rádió tulajdona - egy 30 mm vastag, simára csiszolt viaszkorong felületére zafír vágótűvel, 78/perc fordulatszámmal, mintegy 4,5 percnyi hangfelvételt lehetett készítetni. Ahhoz, hogy a felvétel ne károsodjon, állandóan jegelni kellett a lemezeket.

63