Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem
biztosabb postai vonalak használata mellett küldjék ide Debrecenbe. 2-szor. Az ellenségtől feladott és bárkinek szóló hivatalos leveleket is szinte biztos postákon ide Debrecenbe szállítani szoros kötelességüknek ismerjék. 3-szór. Tapasztaltatott, hogy a kormány hivatalos levelei nem azon pontossággal és gyorsasággal szállíttattak, mint a kormányzat szüksége kívánja, azért Önöknek hivataluk elvesztésének büntetése alatt meghagyatik, hogy a kormány hivatalos leveleit legpontosabban és gyorsabban szállítsák illető helyeikre. 4-szer. Semminemű bármely cím alatt Pesten megjelenő hírlapot a borítékon kijelölt akárminő helyre elküldeni ne merészeljék, hanem ilyen lapokat az alább olvasható címem alatt egyenesen Debrecenbe küldeni szoros kötelességüknek tartsák. ” Buda visszafoglalásával, a kormány átköltözésével megszűnik a debreceni főpostaigazgatóság. A debreceni postamester Kathy Márton pedig már 1849. augusztus 2-án, a vesztes debreceni csatát követően köteleztetik arra, hogy Rüdiger generális számára 4 postalovat állandó készenlétben tartson. A szabadságharc bukása után haditörvényszék elé állították, rövid időre állásából felfüggesztették de azonkívül, hogy szolgálatát hűségesen ellátta, mást nem tudtak „terhére” megállapítani. Kiállított tárgyak Terepmakett Címertábla fa oszlopon Fa levélszekrény Üveg tintatartó írószertartó Latkészlet Fémbélyegző Pecsétnyomók Pecsétviasz Leltári számok T. 10.92.9.1-2. T. 10.92.23.0. T. 10.92.24.0. T.10.D.227. T. 10.94.51.0. T. 10.94.34.0. T.13.84.9.0. T. 13.83.57.0., T. 13.93.9.0. T.10.D.249. Az abszolutizmus postája A szabadságharc leverése után a postahivatalokban visszatértek a császári posta jelképei. Osztrák törvényekkel és rendeletekkel igazgatták, hivatali nyelve újból német lett. Debrecen postamesteri, majd 1854-től kincstári postahivatala a Nagyváradi Postaigazgatósághoz tartozott. Az 1837. évi Posta Pátens rendelkezéseit 1851. február 1-től Magyarország területére is kiterjesztik. A hivatalok a levélposta mellett, ha nem is kizárólagos joggal, de a kocsiposta-szolgálatot is ellátják. Ekkor állítják fel a csomag-, pénz- és utasszállító malle- postajáratot Pest-Szolnok-Debrecen-Nagyvárad-Kolozsvár és Debrecen-Kassa útvonalakon. A Pest-Szolnok közötti vasútvonal megnyitásával (1851) Szolnok vaspályaudvar és Debrecen között hetente háromszor közlekedő postajáratot rendeznek be, amely a Szol- nok-Debrecen vasútvonal megnyitásáig (1857) közlekedik. A Debrecen-Miskolc „vaspálya” elkészülte (1859) után a debreceni posta forgalma jelentős mértékben áttevődik a vasúti szállításra. 1850. június 1-től rendszeresítik a levélbélyeggel való bérmentesítést, a „K. K. Posta Stempel” feliratú levélbélyegekkel. 1851. januárjában a Piac utcában már magán érték143
