Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Kovács Gergelyné: A Békésy kiállítás története
mert rendkívül nagy gondot kellett fordítani az egész épületben az áthangzások megakadályozására.” Az új stúdió akusztikai kiképzéséről Békésy György egyetemi magántanár tájékoztatta a sajtóbemutató vendégeit: „Hosszú kísérletek sorozatát kellett elvégezni, amíg olyan anyagot sikerült találni a termek borítására, amely a magas hangokat kisebb mértékben nyeli el, mint a mély hangokat. Egészen új típusú hangnyelő anyagot kellett tervezni erre a célra, amely különlegesen impregnált szövettel borított vattarétegből áll.” Békésy György belső fül kutatásai és az első audiométer A belső fül1 Békésy György a Posta Kísérleti Intézet laboratóriumában a telefonkagyló tökéletesítésén dolgozott. Ez vezette 1928-ban a belső fülön belüli idegi átvitel mechanikai jellemzőinek felfedezéséhez. Az emlősök hallószerve anatómiai szempontból három részből áll: külső hallójárat, középfül (dobhártya, dobüreg, ebben elhelyezkedő három hallócsontból álló láncolat - kalapács, üllő, kengyel), belső fül (egy folyadékkal telt szerkezet, amelyben a csiga a hallást, az ívjáratok az egyensúly funkcióját töltik be). Funkció szempontjából a hallószerv két részből áll. Az első a hangvezető (külső hallójárat, dobüreg képletei, valamint a belső fül folyadéka); ezek vezetik a hangadáskor keletkezett levegőrezgéseket a csigában elhelyezkedő Corti-szervhez. A másik a hangfelfogó a csiga alaphártyáján elhelyezkedő Corti-szerv, amely a hallóideg végkészülékeket tartalmazza és a hangrezgéseket idegi jelekké alakítja, amit a hallóideg, hallópálya az agykéreg felé továbbít. A csigát az alaphártya két részre osztja, a hanghullámok rezgésbe hozzák az alaphártya különböző területét a hangmagasságnak megfelelően és a Corti-szervben elhelyezkedő szőrsejteket ingerük. Különféle elméletek szóltak már korábban is a haladó hullámokról, de eddig senki sem látott ilyet az emberi csigajáratban. Békésy tengerimalacon, macskán, emberi hullán és saját maga által készített modelleken végezte kísérleteit. Megállapította, hogy a csigában neuromechanikus frekvencia-analizátor van, amely egyesíti a frekvenciaelemzést az érzékelés területén bekövetkezett erősítéssel. Békésy vizsgálta a hangok által létrejött hullámok terjedését a csiga alaphártyája mentén. Ezüst részecskék mozgásának stroboszkópos vizsgálatával figyelte ezeknek a hullámoknak a milyenségét. Az volt a kérdése, hogy a sokféle hullám közül melyik van a belső fülben, melyik jelenti az ingert a hallóideg végkészülék számára. A hang frekvenciájától függően a haladóhullámok különböző helyen érték el a maximális amplitúdót. A magasabb frekvencia maximuma a csiga alapnál, míg az alacsonyabb frekvencia maximuma a csúcsnál volt. A rezgésgörbe meglehetősen stabil volt. 1 A belsőfül című fejezetet dr. Badik Adrianna írta 96
