Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban

Mielőtt belépnénk az épületbe, érdemes megnézni a mögötte álló kocsiszínt (*41), ahol a Magyar Rádió Mercedes típusú közvetítőkocsiját és a Magyar Posta szekrényes IFA te­herautóját őrizzük. A kocsiszín melletti épület baloldali végében a székesfehérvári 50 kW teljesítményű gépadó 10 000 Hz-es generátora (*42) látható. Az 50 kW teljesítményű gépadót a Ma­gyar kir. Posta 1918-ban a német Telefunken cégtől rendelte. A szállítás 1919-ben, de üzembe helyezése csak 1924. augusztus 16-án történt meg Székesfehérváron. A gépadó 8080 m hullámhosszon működött, hívójele a HAX volt és a Budapest-Róma-London- Párizs viszonylatok táviratait dolgozta fel. 1933-ig működött. A főbejárattól a ruhatárig A kerti sétát befejezve, visszatérve az árkádok alatti főbejárathoz, a kapu fölött Albrecht Júlia kerámiaképét (*40) látjuk a rádió és a televízió történetének fotóemlékeivel. Belép­ve az előcsarnokba, két sarokvitrin mutatja be a mechanikus (*1) - hangvilla, síp, kürt, kolomp, pásztorkürt, szarukürt, kereplő, csattogtató, faharang, rézharang, csengő, sín da­rab - és az elektromos hangjelzők (*2) - kopogó, villamos csengő, hangszóró, különféle telefonok, detektoros rádió, sétáló magnó, táskarádió, hordozható televízió - egy-egy gyűjteményét. Hangjaikat az előtér öreg rádiójából hallgathatjuk meg. A mechanikus hangjelzők jelentős része a Néprajzi Múzeum kölcsönzéséből került kiállításunkba, a faharang makettet Salló István készítette és ajándékozta múzeumunknak. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom