Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Pataki Klára: A mi rádiónk

Adjon Isten minél több ilyen derűvel, vígsággal teli tarisznyát a mai óvodásoknak, első­sorban a maguk, de egész társadalmunk örömére is! És akik nem pályáztak? Tudjuk, az iskolásoknak, a városi gyermekeknek jóval több lehetőségük van a versengés legkülönfélébb műfajaiban, mint az óvodásoknak. Érdeklő­désük is megoszlik, igyekeznek annak megfelelő pályázatokat választani. Ezért nem is okozott nagy csalódást az iskolás pályázók kis száma. Természetesen jelentkezésük szí­nesítette, tovább gazdagította volna ezt a rádiós pályázatot. Reméljük, lesz alkalmunk, immár a diósdi Rádió- és Televíziómúzeumban arra, hogy körükben tovább népszerűsít­hessük a rádiózást, de nem mondunk le a legkisebb, az óvodás múzeumlátogatók érdeklő­déséről sem. E gondolatok jegyében ideje, hogy visszatérjek a Mi rádiónk pályázat ünnepélyes ered­ményhirdetésére. A Távközlési Világnapon gyűltünk össze a Postamúzeumban. Bármennyire szerettük volna is, valamennyi pályázót nem hívhattunk meg; előzetes egyeztetés alapján sikerült azonban a győztesek képviselőivel találkoznunk. A vendégek és házigazdáik kedves órá­kat töltöttek együtt már az ünnepség előtti órákban is. Sajnos, az időjárás nem kedvezett a városnéző programnak, de így is maradandó élménnyel gazdagodtak a gyermekek. Egy rövidített séta és a Szent István Bazilika megtekintése, a múzeumlátogatás és a sok jóízű beszélgetés, ismerkedés oldotta a várakozás izgalmait. Akik nem lehettek velünk emlék­lapot kaptak, és az óvodáknak egy-egy mesekazettát is küldtünk, melyen Dómján Edit háromszéki meséket mond a gyermekeknek. Általános iskolai különdíj, Farkas Tibor rajza 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom