Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem

A Magyar kir. Posta 1920 és 1940 között lebonyolított forgalmát érzékletesen szemlélteti az alábbi statisztika:

Levélposta 161,2

Kézi-, betét- és sommás csomag 5,0

Postautalvány 3,5

Csekkbefizetés 2,4

Távirat 6,5

Helyi telefonbeszélgetés 228,4

Távolsági telefonbeszélgetés 3,1

Kiállított tárgyak

Debreceni pályaudvari postaház tervrajza

Pénzes boríték

Utánvételi lap

Szállítólevelek

Kocsilámpa

Levélszekrény

1920

1940

millió db

707,4 millió db

millió db

14,9 millió db

millió db

1127,2 millió db

millió db

3462,4 millió db

millió db

4,1 millió db

millió db

222,1 millió db

millió db

9,3 millió db

Leltári számok D.21.464.0. D.29.51. D.29.82. D.29.82.

T. 10.92.2.1-2. T. 10.84.283.0.

A Debreceni Postaigazgatóság 1945—1989-ig

A második világháború okozta pusztulás Debrecent és a Debreceni Postaigazgatóság területét sem kímélte. 1944-ben a távbeszélőközpontot „háborús jóvátételként” leszerelték és elvitték. A postapalotában 1945-ben megkezdődött az újjáépítés és felállították a Debreceni Postaműszaki Igazgatóságot, első vezetője Nagy Ernő volt.

1947. június 1-én a Magyar Posta teljes újjászervezésében meghatározták a Postaigazgatóságok székhelyeit és körzeteit. A Debreceni Postaigazgatóság jogköre Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyékre terjedt ki. Vezetői, a Magyar Posta szétválásáig (1990), a következők voltak: Polgár Géza 1945, Malakka Ferenc 1945-1948, dr. Deák Ignác 1948-1949, Puskás Gyula 1949-1950, Király Zsuzsanna 1950-1966, dr. Deák Ignác 1966-1970, Nagy Tibomé 1970-1974, dr. Szilágyi Gábor 1975-1989, Hegedűs Tibor 1989.

Az 1960-as évektől kezdve a Debreceni Postaigazgatóság mind műszaki területen, mind a szolgáltatások bővítésével az igazgatóságok élvonalában működött, ahogyan azt az elmúlt 25 év statisztikai adatai igazolják.

150