Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Beszédes Ernő: Morse rendszerű távírógépek a magyar távíróhálózatban
• VTZ a vezeték cink sarka, • HTZ a helyi telep cink sarka, • HR a helyi telep rézsarka. A gépasztalokon rendszeresítve volt egy útbaigazító tábla is, amelyen a vezetékek száma, végpontjai, iránya, bekapcsolt hivatalok nevei, szolgálati jellege, hívójele, vezetéktelepek száma, polaritása, kapcsolási rendszere található. A megjegyzés rovatban jelzi a vizsgáló készülékek helyét és oszlopszámát. A táblát az asztalon lévő lámpatartóra vagy üvegezve a tájoló mellé kell felállítani. A magyar távírdahálózatban az előzőekben ismertetett Morse rendszerű távírógépek és segédberendezések működtek 107 éven keresztül a végleges leszerelésig (1957). Közben 1867-ben a Hughes-rendszerű ritmikus betűnyomó távírót is rendszerbe állították, ami 80 évig működött (1947). Az 1930-as évek elején minőségében egy teljesen más rendszerű távírógép típus jelent meg az úgynevezett aritmikus aszinkron rendszerű távgépíró. Ezen az elven működő távgépírók a mai napig működnek a Telex TGX és Gentex hálózatban. A postai távíróhálózattól a MÁV távíróhálózat különállóan működött, amelyet vasútüzleti célokra és biztosító-berendezések működtetésére használtak. A MÁV és a Magyar Posta azonos típusú Morse rendszerű távírógépeket (Kiss-, Hollós-, Kaudelka- és Svéd és Társa- féle) használt. Az 1960 és 1964 közötti időszakban a MÁV fokozatosan áttért az ún. Telex gépek használatára. A Morse rendszerű távírógépek leszerelése 1964-ben befejeződött. 1964 és 1974 között csak a vasúti határátkelő forgalomban „engedélykérő” távíróként használták (pl. Somoskőújfalu-Fülek között). A fenti tanulmány célja, időrendi áttekintést adni a magyar távíróhálózatban működött Morse rendszerű távírógépekről. Felhasznált irodalom- Kiss József A távíró és távbeszélő-gépek és készülékek (Gép és kapcsolástan), Budapest, 1897. A villamos távírás kézikönyve, Budapest, 1887.- Odor Imre Dr. Távírda és távbeszélő, Budapest, 1910.- Váter József A távíró és távbeszélő ügy fejlődésének története, Budapest, 1898. A telegráf és telefon története, Budapest, 1913.- Távíró Rendeletek Tára, 1874. 4. sz. Bécsi világkiállítás 1873-ban.- Távíró Rendeletek Tára Közlemények, 1876. 21. sz. 18. p. Nemzetközi statisztikai áttekintés 1874. évről.- Távíró Rendeletek Tára, 1875. 10., 11., 12. szám.- Magyar Távírda Naptár, 1879. 35. p. A Schneider gép működési leírása.- Posta és Távíró Rendeletek Tára, 1889, 1894, 1895, 1897, 1901,1903, 1907, 1908.- Nagyajtai Donáth Lajos Népszerű távírástan, Debrecen, 1870. 62
