Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Papp Józsefné: Revíziós leltár a Bélyegmúzeumban
Arevízió alá vont 259 112 db tételt vizsgálva az eltérés anyagi kárt nem jelentett, regisztrált eltéréseket vizsgálva a gyűjtemény forintra vetített katalógusértékben növekedett. A bizottság javasolta, amennyiben az anyag átadó leltározásra kerül, melyben a teljes anyagot tételesen vizsgálják, új leltárkönyv is készüljön. A könyvtár, okmánytár és grafikai anyagok revíziója során 153 hiányt regisztráltak. A hiányok leírásra kerültek, illetve 1 hiánynak minősített grafikai anyag téves besorolásból adódóan előkerült. A leltárkönyv alapján megállapítható volt, hogy a hiányok zöme több évvel ezelőtt keletkezett, főként olyan bélyegárjegyzékek hiányoznak, amelyből tartalékpéldánnyal is rendelkezik múzeumunk. A bizottság új leltárkönyv felfektetésére tett javaslatot a könyvtár anyagának nyilvántartására. A könyvtár anyagának szakszerű rendezése megtörtént. Az okmánytári anyag újrarendezési és feldolgozási munkáira még nem került sor. Javaslat a revízió tapasztalatai alapján egy új nyilvántartási rend kialakítására A leltározás során valamennyi bizottság egyöntetű megállapítása az volt, hogy a gyűjtemények kezelési rendjében és az ellenőrzésben alapvető változások szükségesek. A hatályban lévő szabályok 1980 óta nem követték az azóta bekövetkezett szervezeti változásokat. A revíziós leltározás során egyértelművé vált, hogy a jelenlegi rendszerben való munkavégzést, a gyűjteménymozgást, az ellenőrzést és nyilvántartást egyszerűsítené, ha a gyűjtemények nem egyéni felelősségvállalással lennének a muzeológusok kezelésében, mert azok távollétében (szabadság, betegség) lehetetlen a munkafeladatokat a szabályozásnak megfelelően elvégezni. (Bélyeget csak bizottság alakításával lehet a gyűjteményből kiemelni, az anyagmozgatásról hiánylapot jegyzőkönyvet kell készíteni. A gyűjtemény kezelője visszaérkezését követően leltározni köteles gyűjteményének azon részét, amelyből távollétében kiemelés történt.) A bélyeggyűjtemények kezelésének egyszerűsítésére célszerű nyilvántartási csoportot létrehozni. A múzeumi okmányokat az új munkarendhez igazodóan szükséges átszerkeszteni. Az új feldolgozási rend kialakításának egyik feltétele az új tárolási rendszer kialakítása. A jelenlegi 50 m2 gyűjteménytár csaknem teljesen telített, eltérő gyűjtési területek anyagának elkülönített tárolására nincs lehetőség, így új raktározási rend kialakítására sem alkalmas. A központi nyilvántartó csoport földrészenként, országonként katalógusrendben nyilvántartja a múzeum bélyegkészletét. A raktári készletek mozgatását gyűjteményenként a megfelelő bizonylatokban rögzítik. A nyilvántartók az ügyrendi és kezelési szabályokban előírtak szerint előkészítik a gyűjteményi, feldolgozói munkát. A kutatók és a muzeológusok számára a kutatásokhoz szükséges tárgyi anyagokat előkészíti, majd a munka befejezését követően gondoskodik a gyűjteménybe történő visszasorolásról. A kiállítások, rendezvények anyagait az elkészített forgatókönyvek alapján megfelelően jegyzékelve a muzeológusok rendelkezésére bocsátja. Megszervezi a gyűjtemények rendszeres ellenőrzését, előkészíti a revíziót és azon gyűjtési területek leltározását melyek nem központi kezelésben vannak. 14
