Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Hajdú József: A Magyar Királyi Posta pavilonja a millenniumi kiállításon
(...) A távirdai gépek közül be voltak mutatva a jelenleg alkalmazásban álló összes Morse- rendszerü gépek és mellék-készülékek, valamint a Hughes-féle készülékek is. Ez utóbbiak oly módon, hogy két készülék egymással tényleg összeköttetett és hivatalnokok időközönként táviratokat váltottak. A bemutatás ezen módja a látogató közönséget kiválóan érdekelte és csakis sajnálatos, hogy ez pl. Morse-készülékeknél, bár a csarnokban elhelyezett minta posta- és távirdahivatalban ily géprendszerü asztal fel volt állítva - meg nem történt. (...) Az állami kiállításon kivül a csarnoknak igen jelentékeny részét foglalták el a távírda és távbeszélő-iparral foglalkozó gyárak és czégek kiállításai. Mindjárt a csarnok közepén feltűnt a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaságnak, a tetején Merkurius szobrával ékesitett nagy piramisa, mely a gyár által szállított drótok egyes kötegeiből volt összállitva. (...) Technikai szempontból igen érdekes volt a távirdai drótok megvizsgálására szolgáló drótszakitó és a csavarási gép. E két gép, melyek Kolossváry Endre műszaki tanácsos tervei szerint készültek, arra szolgálnak, hogy a különböző czégek által szállított távirdai drót abszolút és csavarási szilárdság tekintetében megvizsgáltassák. A pavilont bemutató fényképekről A kiállítás látogatására vonatkozó szabályzat 6. §-a értelmében a kiállítási tárgyak lerajzolása vagy fényképezése csak a kiállító beleegyezése és az igazgatóság engedélye alapján történhetett. A fényképészeti szakmába vágó munkák elvégzésére az országos bizottság elnöke, a kiállítás XV. csoportjának javaslatára, nyolc fővárosai fényképésznek a kiállítás egész tartamára kizárólagossági jogot adott. Ezen jogért a nyolc szövetkezetbe tömörült fényképész egyenként 1500-1500 Ft-ot fizetett a XV. csoport - amely csoport a papír- és a sokszorosító ipart (benne a fényképészeket) foglalta magába - külön csarnokának építési költségeihez hozzájárulva. A Fényképészek Szövetkezete létrehozói a következő fényképészek voltak: ifj. Divald Károly, Goszleth István, Klösz György, Koller tanár utódai (Forché Román és Gálfy István), Lovag Mertens, Mai Manó, Strelisky Sándor, Weinwurm Antal. Az ő általuk készített, a kiállítás csarnokait és a kiállított tárgyakat bemutató fényképeket a kiállítás egész területén árusították. A kiállítás igazgatósága megengedte a szövetkezet tagjainak, hogy pavilonjukban műtermet, a kiállítás területén pedig „gyorsfényképek eszközlésére csinos sátrakat állíthasson fel”. A jelen cikkben szereplő felvételek - amelyek a Postamúzeum Kép- és ábrázolásgyűjteményében találhatóak - a leírtakból következően, a Fényképészek Szövetkezete valamelyik tagjának tulajdonítható. A nyolc fényképész között van négy olyan, akitől egyáltalán nem található semmilyen felvétel az említett gyűjteményben, és van egy, nevezetesen Klösz György, akitől lényegesen több fénykép maradt ránk, mint a fennmaradó három fényképésztől (Goszleth, Koller, Srelisky) együttvéve. Az ő személyét valószínűsíti az a tény is, hogy már a kiállítás előtt is dolgozott a Magyar kir. Postának, és az utána következő időszakban pedig - 1913-ban bekövetkezett haláláig - a legtöbbet foglalkoztatott fényképész volt. 125
