Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994

Dr. Sebestyén Kálmán: Kolozsvári posták a XVI. század végén

lozsváriak postái, szekerei érkeznek s bírájok levelét elémutatják, azonnal más szekereket és lovakat rendeljenek”.4

1614. március 14-én Bethlen Gábor kiváltságlevélben a „régi szokás szerint” rendezte a kolozsvári posták dolgát. Elrendelte, hogy a kincses város postái: ,J}ánffyhunyadig és Egeresig (Kolozs vm.),Zilahig (Közép-Szolnok vm ),Désig (Belső-Szolnok vm.), Tórádig (Torda vm.) és Marosvásárhelyig (Marosszék) kötelesek postákat, követeket, kincstári terheket szállítani, de tovább nem”.5

Kolozsváron a postalegények alkalmazása, a futárok ellátása, a váltólovak biztosítása a bíró kötelessége volt, az ő parancsára a sáfárpolgár fizette a szükséges költségeket. A városi bíró székhelye a tanácsház volt, mely - forrásaink szerint - már 1537-ben a Főtér déli oldalán állt. Ide érkeztek és innen indultak a posták, a lovas hírvivők itt váltottak lovat, kaptak ellátást.

Kik vehették igénybe a postát, a futárszolgálatot a XVI. század utolsó évtizedeiben? Természetesen elsősorban az erdélyi fejedelem, a fejedelemasszony, az udvar tisztségviselői, a városi bírák, a várak kapitányai, de külföldi hatalmak a német császár követei, a havasalföldi vajda postái, a törökök futárai is használhatták azt. A sáfárpolgár számadáskönyvei pontos képet nyújtanak a posták működéséről, tudósítanak a futárok érkezésének dátumáról, a megbízó személyéről, a küldeményről illetve a szállítmányról, közli a váltólovat biztosító személy nevét és a számára fizetett összeget, a postát továbbvivő nevét stb.

A fenti források adatai alapján idézzük fel a kolozsvári posták tevékenységét a XVI. század végén.

1597. február 21-én a kolozsvári sáfárpolgár feljegyezte, hogy: „Urunk Ő felsége (a fejedelem) leveleit vitte Kantaly Márton az lovas legény Újvárba Ravaszdy uramnak, Péter deáknak Désre, az kamaraispánnak Bányai harmincadosnak postán... fizettem dénár 50-ef’.6 1597. június 3-án a feljegyzés a fejedelem postáját név szerint megnevezi: „Kidéi Tamás Urunk Ő felsége postáját vitte másodmagával Varga Jakabné két lován postán Tordára (d. 50)”.7 Rövidebb az 1597. október 4-én kelt tudósítás: „Urunk Ő felsége leveleit küldte Bíró uram Ő kegyelme Makray Jánostól postán Désre (d. 50)”.8

A fejedelmi posta a leveleken kívül pénzt, személyeket, különböző küldeményeket is szállított. 1597. április 5-én „Urunk Ő felsége ezüst palackját vitte István a bamasib postán Tordára (d. 25)”9 szól a tudósítás, 1599. április 27-i bejegyzés szerint „Isak Gergelyt Urunk postáját viszi Járay Pál 3 lován szekéren Tordára, pénz vittek Kakas Istvántól (d. 75)”.10 A fejedelmi udvar tisztségviselői, a kancellária tagjai is postán utaztak: 1597. április 2-én „Urunk Ő felsége lovász mesterit Szilágyi Lőrinczet vitte Kerekes Márton 2 lován postán Tordára (d. 50)”.11 1597. április 24-én az ítélőmester megbízásából küldték a kolozsvári postát Fejérd községbe: „Borsolo uram, az ítélő mester találta meg Bíró

4 lm. 306.

3 lm. 556.

6 Számadáskönyvek (Szk) 7. XIV. 91. Kolozsvár város levéltára (Kv Ivt) a Kolozsvári Állami Levéltárban. A váltólovakért fizetett összeget a továbbiakban rövidítve zárójelbe téve közlöm.

7 Szk. 7. XIV. 94. Kv Ivt.

s Szk. 7. XIV. 98. Kv Ivt.

9 Szk. 7. XIV. 92. Kv Ivt. A bamasibok lovas postások voltak.

10 Szk. 8 XIII. 51. Kv Ivt.

" Szk. 7. XIII. 92. Kv Ivt.

113