Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Bartha Lajos: A Postamúzeum asztali napórájáról
A számlap-gyűrű középvonalában, az átmérő mentén egy vízszintes rudacska húzódik, középről nyúlik ki a 22 mm hosszú tűszerű ámyékvető (tű-pólosz). A rudacska forgatható, ily módon a napórát kinyitva az ámyékvető felfelé vagy lefelé billenthető és ezúton a számlap síkjára merőlegesen állítható. Télen, amikor a Nap az égi egyenlítőtől délre foglal helyet az éggömbön a tű-pólosz lefelé, nyáron az egyenlítőtől északra járó Nap időszakában felfelé billentendő. Használatkor a napórát kinyitjuk: felhajtjuk a számlapot és felcsapjuk az oldalt lévő fokbeosztásos negyedkörívet. A negyedkörív mentén a számlap síkját addig döntjük, amíg annak szöge a vízszinteshez megegyezik helyzetünk földrajzi szélességével (pl. Budapest = 47,5 fok; tekintettel a fokközök kis távolságára elegendő kereken 48 fokhoz állítani). Ezután az iránytűvel betájoljuk a napórát oly módon, hogy a tű-pólosz - fel- vagy leforgatva - északra álljon. Az elől levő függővel pontosan vízszintezzük a napóra síkját. Napsütéses időben ekkor az árnyék a számlapra esik és így leolvasható a napórai idő. A napóra alján az iránytű doboza 10 mm-el nyúlik ki. Annak érdekében, hogy ne az iránytű dobozra támaszkodjon az asztalra, ablakpárkányra helyezett időmérő, az alaplemeznek három kis lábacskája van. Az iránytű dobozának aljába bevésve néhány európai város földrajzi szélessége olvasható le, továbbá itt található a készítő neve (hely és év jelölése nélkül). A bevésett szöveg: „Elev Pol. Augsburg, Paris 48; Cracau, Prag 50; Leipzig, Cölln 51; Braunschw, London 52; Hamburg 54. Lon. Graßl”. A kis összeállítás már közel helyes földrajzi szélességeket tüntet fel, csupán Lipcse helyzete téves: valójában 52 fok (és nem 51). A hiba bizonyára elírásból ered, mivel a 18. században a jelentősebb európai nagyvárosok földrajzi helyzetét már eléggé pontosan ismerték. A napóra formája, kivitele és díszítése a 18. századbeli augsburgi gyártmányokhoz hasonlít; a készítő neve Lor. Graßl = Lorenz Grassl valóban Augsburgra utal. A mágnestű dobozának aljára vésett deklinációjelző vonal 22 fokkal tér el nyugati irányba a földrajzi (csillagászati) északtól. A régi iránytűk, térképek, majd céltudatos mérések alapján megszerkeszthető a 16. századig visszamenően, hogy Európa egyes pontjain miként változott a mágneses észak iránya a földrajzi délvonalhoz viszonyítva [7], Ha a Föld egyes pontjain, különböző időpontokban végzett mágneses deklinációméréseket grafikonon ábrázol103
