Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Gyűjteményi munkáinkról - Hajdú József: A Postamúzeum fotógyűjteménye
bán Budapesten rendezték meg a Nemzetközi Távíró Konferenciát, amelynek résztvevőit Goszleth István9 örökítette meg. A maga műfajában igazi érdekesség az a felvétel, amely a postás monstre küldöttség résztvevőiről készült a képviselőház előtt 1908. április 9-én. A géppel szemben közel ezer ember várja a nagy pillanatot a Parlament lépcsőin. A gép túloldalán pedig, a fekete rongy alatt Beller Rezső10 fényképész, aki ezt a nem mindennapi felvételt készítette. Tűélesen kirajzolódnak az arcvonások, a ruházat és a hátteret adó épület architektúrája. A hölgyek kalapjai csodálatosak, az urak cipője pedig csillog. Az első sorban álló egyik résztvevő ujján jól kivehető még a pecsétgyűrű formája is, ha nagyítón keresztül nézzük meg a képet. A magyar távbeszélő nagyarányú fejlődését az I. világháború átmenetileg visszafogta. A megváltozott helyzethez igazodva a Teréz központban hadiközpontot állítottak fel a katonai vonalak kiszolgálására, a frontvonalak mögött pedig távíróvonalakat építő postatisztek teljesítettek szolgálatot. Közülük való volt Kemy István11 is, akit fotográfusként is jelentős személynek ismerünk. Munkássága szerves része a magyar fotográfia történetének. A múzeumban található képein megörökítette - munkája főbb mozzanatain túl - a lerombolt szerb városokat, a vonuló hadakat és az Al-Duna csodálatos tájait. Ezzel párhuzamosan 1914-ben Budapesten, a Posta- és Távírdatisztek és Szolgák Országos Egyesületének Bálint utcai helyiségeiben létrehozták a postaszemélyzet hadikórházát, melynek vezetője és főápolónője Follért Károlyné, az akkori vezérigazgató felesége volt. Az intézmény működéséről Erdélyi Mór készített fényképalbumot, emléket állítva az önkéntes ápolónők és a lelkes segítők csoportjának. Magyar Királyi Postaházak a címe annak az albumsorozatnak, amely 1912-25 között készült, szintén Erdélyi Mór felvételeiből. A sorozat darabjai egységes, de a korábban említett albumoknál szerényebb külsővel és minden valószínűség szerint nagyobb példányszámban készültek. Az egyes albumokat sorszámmal látták el éppúgy, mint ahogyan az oldalak is számozottak és magyarázó szöveggel vannak ellátva. A sorozat minden darabja egy-egy létesítményt mutat be 5-19 képben. Ennek a kornak a legfontosabb dokumentuma ez a sorozat. Az egyes albumok címei a következők: I. Budapest 62. sz. hivatal II. Budapest 70. sz. hivatal III. Budapest 72. sz. hivatal IV. A M. kir. Posta Kísérleti Állomása V. A M. kir. Posta Műszerésztanonc Iskolája VI. A M. kir. Posta és Távírda Javítóműhelye VII. Budapesti igazgatóság és a 4. sz. postahivatal VIII. Postajárművek és kezelési gépek IX. Csepeli M. kir. Rádióállomás X. Temesvári M. kir. Posta- és Távközlési lg. épület XI. Soproni M. kir. Posta- és Távközlési lg. épület A sorozat eső három darabja a nagyforgalmú pályaudvari postahivatalokat mutatja be. A Keleti Pályaudvar mellett lévő 72. sz. postahivatalt bemutató albumban igazi érdekesség pl. a korabeli levélzsák mosó-, szárító- és mángorló gép. De ugyanígy megörökítésre érdemesnek találtatott pl. a felvételi csarnok mellett az altiszti- és szolga-ruhatár is. A M. kir. Posta Kísérleti Állomása című album annak az intézménynek a bemutatására 56
