Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Gyűjteményi munkáinkról - Hajdú József: A Postamúzeum fotógyűjteménye
Krauss és Klapok - Krauss Béla és Klapok Alajos fényképészek közösen nyitottak műtermet 1881-ben Temesvárott a Zápolya utcában, 1893-ban Aradon a Templom utcában és Lúgoson a Fő utcában. 1904-ben Klapok Alajos Pécsen vásárolt műtermet, s 1925-ben bekövetkezett haláláig ott dolgozott. Perlgrund Lajos - Fényképész, akinek családjában több generáción keresztül öröklődött a szakma. 1882-ben Perlgrund és Társa néven nyitott műtermet Egerben, ahol chromotípiák és árnyképek készítését is vállalta. A műterem saját házában, a Kossuth Lajos u. 9. szám alatt volt, majd 1898 körül Budapesten is nyitott műtermet. Goszleth István (1850-1913) - 13 évesen került Doctor Albert, Kristóf tér 3. szám alatti műtermébe tanulónak. Előbb elsősegéd, majd üzletvezető volt, s végül 1883- ban átvette a műtermet. 35 évesen már egy nyolc alkalmazottat foglalkoztató cég tulajdonosa. Legismertebbek a színházzal kapcsolatos felvételei, melyeken a kor vezető színészeit, színésznőit örökítette meg. Beller Rezső - Az 1930-as években a Kurír Fotóriport Vállalat tulajdonosa Budapesten, a Király utca 8. szám alatti udvarban. Korábban műterme volt a IX. kerület Bokréta u. 23., a X. kerület Bakáts tér 3., a IV. kerület Egyetem tér 5. és VI. kerület Paulay Ede u. 11. szám alatt is. Kerny István (1879-1963) - Érettségi után, 1897-ben felveszik a Magyar királyi Postához gyakornok jelöltnek. 1901-től postatisztnek nevezték ki a szegedi főpostához, majd 1908-ban Budapestre költözött és a posta távíróépítési osztályánál nyert beosztást. 1937-ig a posta műszaki ágánál dolgozott, s akkor mint igazgató vonult nyugdíjba. Első felvételeit 15 évesen készíti, saját gyártmányú fényképezőgépével. A fényképezés minden műfaját művelte, s elméleti munkássága is jelentős. 1920-ban belép a Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetségébe, melynek később főtitkára lett. 1941-ben Kankowszky Ervinnel hozzálát egy fotómúzeum szervezéséhez, melyet még ugyanabban az évben megnyitnak tagjaik részére, de az anyag nagy része elpusztult 1946-ban. 1957-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége által alapítandó fényképtörténeti gyűjtemény szervezésénél, mint bizottsági tag működött közre. Hajdú József
