Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Centenáriumi évünk: Puskás Tivadar halálának és a Telefonhírmondó megindulásának 100. évfordulója - Krizsákné Farkas Piroska: „Halló! Itt Puskás Tivadar telefonja!” című kiállítás
Clement Ader théatrophonja volt. A bemutatót követően bízták meg a Puskás Tivadar alapította részvénytársaságot a párizsi Nagyopera villanyvilágításának elkészítésével, amelyet 1881. október 15-én fejeztekbe. 1882-ben London elektromos világításán, 1883-ban a madridi távbeszélő hálózat tervein dolgozott. Öccse betegsége és budapesti látogatásai megérlelték hazatérési szándékát. Ferenc halála (1884. március 22.) után felszámolja vállalkozásait, irodáját és - családjával - feleségével és két kislányával hazaköltözik Budapestre. A kiállítás képei bemutatják Edison Menlo Park-i birodalmát, munkatársait és fontosabb találmányait (fonográf, izzólámpa, stb.). Itt helyeztük el azt az utazó-íróbőröndöt, melyet Puskás Tivadar ajándékozott Ferenc öccsének. Edison és Puskás Tivadar levelezése, másolatban lapozóalbumban látható. (Az eredeti levelek a Postamúzeum tulajdonában vannak.) Puskás Tivadar hazatért 1844 tavaszán, hazatelepülése után átvette a Budapesti Telefonhálózatot. Néhány hét múlva felszerelte az első nyilvános állomásokat, modernizálta a hálózatot, tetőtartókat szereltetett fel, multiplex rendszerű váltókkal cserélte fel a keresztlemezeseket, újabb három központot rendezett be, az előfizetőket Ader- és Crosslay-rendszerű mikrofonokkal szerelt készülékekkel látta el. A fejlesztések szinte felemésztették vagyonát, melynek maradékával 1885-ben sikertelen aranybányászatba kezdett egy felhagyott abrudbányai bányában. Ez kényszerítette arra, hogy 1885 őszén eladja a telefonvállalat egyharmad részét. 1886-ban olajkutatásokba kezdett Zsibó környékén. A Szamos parton mintaszerű, szociális létesítményekkel ellátott olajkutató telepet épített fel. Családjával együtt odaköltözött. Bár költséges, mély fúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű fekete aranyat. Mindössze a dús előfordulású földviasz (ozokerit) feldolgozására számíthattak. Termékük, a fekete gyertya azonban a befektetett tőke kamatait sem hozta vissza. Családja, felesége öröksége révén Grazba költözött. Puskás Tivadar pedig magányosan és szegényen visszatért Budapestre, ahol az Ozokerit telep fejlesztésére felvett félmillió forint adóssággal terhelten várta, a csőd szélére jutott “Budapesti Telefonhálózat, Puskás Tivadar és Társai”. Az örök újrakezdés vasemberén, Puskás Tivadaron a vasminiszter, Baross Gábor segített. Államosította a Budapesti Telefont, s ugyanakkor bérbe adta Puskás Tivadarnak. Flitelezőitől a Kereskedelmi Bank 650.000 forintnyi pénzkölcsönével szabadította meg. Az így létrejött Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalatának pénzügyeit az Ipari és Kereskedelemügyi Minisztérium ellenőrizte. Puskás Tivadar igazgatói fizetésén kívül, minden fillért az üzemeltetésre és a fejlesztésre fordítottak. 1888 és 1889 között újabb fejlesztéseket végeztek. A légvezetékekhez horganyzott acélhuzalt használtak, nagykapacitású központokat építettek fel és fokozatosan kiiktatták a kisegítő központokat. Az 1183 előfizető készülékeit Western telefonokra cserélték ki. 1890-ben módosult a bérleti szerződés, a bérlő a pénzt kölcsönző Kereskedelmi Bank lett. Puskás Tivadar ügyvezető igazgató maradt, de mellé műszaki igazgatót neveztek ki, Szmazsenka Nándort. 37
