Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Kovács Gergelyné: To market, avagy gondolatok a múzeumi marketingről
közel 70 ezer fős, családtagokkal majdnem negyedmilliós szakmai körhöz tartozunk. Elérésükért a szaklapjaink eddig is mindent megtettek, s magunk is igyekeztünk szórólapokon üdülőink vendégeit propaganda anyagokkal ellátni. Elsősorban a Balaton mellékén, ahol két múzeumunk is működik. Erre nézve azonban hathatósabb megoldást kell találnunk. A másik célzott csoportunk a diákság. Propagandánkat közvetlenül az iskolához küldött levelekkel fejtjük ki, kiemelt megkeresésekkel a szakiskolák és a múzeumok kerületeiben lévő iskolákhoz fordulunk. Ez utóbbi mind a hatodik, mind az első kerületi iskoláknál hatásos volt, sőt a Karácsonyi posta c. kiállításunkat a kerületi óvódások is meglátogatták. A kerületi érdeklődést próbáltuk felkelteni az első kerületi önkormányzat lapjában megjelent levelünkkel: Kedves Első Kerületi Lakosok! A magyar történelem vár-negyedbe összesűrűsödő emlékei közül szeretnénk egy nagyon “fiatal” technikatörténeti emléket szíves figyelmükbe ajánlani. Az Úri u. 49. szám alatt a múlt században a helytartó tanácsnak, majd a Belügyminisztériumnak, napjainkban a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek otthont adó épületben tekinthetik meg a Tele- fónia Múzeumot (nyitva hétfő kivételével naponta 10-18 óra között). Induláskor 1928-ban 1000, leálláskor 1985-ben 3400 telefon-előfizetőt szolgált ki az a 7A1 elnevezésű forgórendszerű (rotary), gépi kapcsolású távbeszélő központ, amely ma is működőképes állapotban ismerhető meg a múzeumban, a magyar telefónia 110 éves történetével együtt. A múzeumban stílszerűen telefonon át hallgathatnak történelmet, hangversenyt, nézhetnek régi és új filmeket, kipróbálhatják a korszerű adatátviteli végberendezéseket, de fényképek, festmények, hologramok sokaságában is gyönyörködhetnek. Azt már mondanunk sem kell, hogy a mágneskártyás és érmés telefonok mindig üzembiztos állapotban szolgálják a telefonálni kívánókat. Mégis az eredeti központ megtekintéséért ajánljuk jelesen az első kerületben lakó emberek figyelmébe, hiszen távolról és láthatatlanul “ő” közvetítette évtizedeken át örömteli és olykor szomorú üzeneteiket a távbeszélő hálózatokon. Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Mérsékelt sikere volt, miként az Úri utcai lakosokhoz küldött Telefónia Múzeumba invitáló levelünknek is. Úgy tűnik, a múzeumok látogatóinak nagyarányú csökkenéséhez a társadalmi érdektelenség és közöny vezetett. Ezzel egy-egy múzeum magányosan aligha tud megküzdeni. Bármilyen pontosan feltárjuk ugyanis a propaganda feladatait, a hol és kinek hirdetésünk teendőit, a hogyanra marketing szakemberek nélkül nem tudunk válaszolni. A kérdés csak az, hogy miként tudnak a szegény múzeumok gazdag reklám cégeket megbízni, annak ismeretében, hogy a látogatók számának növekedése elsősorban nem anyagi, hanem erkölcsi és szellemi bevételeket hoz, amelynek hozama nem a kibocsátóknál, hanem a társadalomban jelenik meg. To markét? Igen, de nem egyedül, hiszen a múzeum ügy, az idegenforgalom és a közoktatás, közművelődés közös érdekében csak közösen cselekedhetünk, amelyet a mi esetünkben még a postai és távközlési propaganda érdekei is kiegészítenek. Kovács Gergelyné 105
