Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Krizsákné Farkas Piroska: Múzeumalapítás Diósdon
Rekonstruált stúdiónkban Scherz Ede a neves bemondó egy Reiss-féle mikrofon előtt híreket olvas, Képessy József színdarabot rendez. A fali tablón bemondókat, riportereket láthatunk „mikrofon előtt". Az 1950-es éveket idézik a Magyar Rádió saját készítésű stúdióberendezései, mivel külföldről nem lehetett behozni azokat és hazai gyártás sem volt. A stúdióberendezések sorát a napjainkban használatos magnetofon és keverőasztal zárja. Az alsó tabló stúdiótörténeti képeket idéz fel. A kísérleti adások idején (1923-1924) a stúdió egy bútorszállító kocsi volt a Posta Kísérleti Állomás udvarán. A rendszeres adások 1925-ben a Telefonhírmondó Rákóczi úti stúdiójából indultak. A Magyar Rádió csak 1928-ban kapott önálló stúdiót a Sándor utcában, ahol napjainkban a kibővült épületkomplexum 22 különféle stúdiót foglal magába. A felső tablón írók és színészek láthatók, adás idején. 2. A rádió születése A rádiózás kezdeteit a zseniális magyar feltaláló Puskás Tivadar 1893. február 15-én Budapesten megszólaltatott telefonhírmondója jelenti. A közvetítés még vezetéken jutott a hallgatók távbeszélőkészülékeihez. Makettünk jól szemlélteti a telefonhírmondó műszaki rendszerét. A tárlóban Puskás Tivadar egyik szabadalmi okirata mellett az I. Ferenc József császár részére készült hallgatót látjuk, amelyen a millenniumi kiállításon közvetített telefonhírmondó műsorát hallgatta. A következő vitrinünk a vezeték nélküli rádióadások kísérleteit idézi fel: a szikra- távíró alkatrészeit és az „Előre" hajó makettjét láthatjuk, amelyen a Magyar kir. Posta 1906-ban első kísérleteit folytatta. 3. Kísérleti adás Az első kísérleti adások 1925-ben a berlini Huth cégtől vásárolt 250 W teljesítményű távíróadón kezdődtek meg. A Huth adó kiállításunk egyik ereklyéje. Mellette egy Telefunken gyártmányú hosszúhullámú vevőkészüléket láthatunk. A tárlóban különféle típusú mikrofonok sorakoznak. Az 1930-as évektől megkezdődött helyszíni közvetítéseknél bőröndbe épített berendezést alkalmaztak. A tabló blokkvázlata a rádióadás elvét mutatja be. Az adást két - egymással vezetékkel összekötött - különböző technikai berendezés, a stúdió- és az adóállomás biztosítja. A stúdióban elhangzó hangokat elektromos jellé alakítva vezetik az adóállomásra, amelynek berendezései sugározzák tovább a vevőkészülékekig, amelyek ezeket a jeleket felfogják és visszaalakítják hanggá. 4. A 120 kW-os adó A magyar rádiózás szimbólumát, a 120 kW-os adó antennájának makettjét a kiállítás középpontjában helyeztük el. Történetét az alatta lévő két tablón mutatjuk be, az adóépület kismintájával. A 120 kW-os hazai gyártmányú STANDARD adó 1933-ban készült a lakihegyi adóállomás számára. Az adó 314 m magas antennáját Massányi Károly vezetésével az Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak dolgozói szerelték fel. A II. világ75
